Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Szedő Antal: A francia levéltárakról / 59–78. o.

- 65 tárban bizonyos tekintetben és aránylag, mint a XVIII. század vagy akár a XVII. század is. A megyéknél a helyzet rosszabb is volt, meg jobb is. Rosszabb volt azért, mert nemcsak a jogszabályok hiányoztak, de a megfelelő káderek is Aegalább is 1850-ig/, de jobb is volt, mert a levéltárak szorosan függtek a prefekturától és gyakorlatilag az irattárat és a levéltárat csak egy folyosó választotta el és ez egy okkal több volt arra, hogy valamelyest törődjenek velük. Már 1808-ban egy belügyi rendelet elrendelte az ut- és hidépitószeti tervek levéltári megőrzését, huszonegy évvel később egy miniszteri rendelet pedig, hogy a prefekturai ügyvitelben már nem szükséges, de történeti érdekű iratokat be kell adni a levéltárba^ Később nem került nehézségbe ugyanennek az elrendelése más, a megye területén lévő intézmények és hivatalok irataira nézve is.Persze ezeknek a nagyon üdvös rendelkezéseknek csak akkor volt valóban üdvös következményük, ha megfelelő emberek alkalmazták. így van az, *iogy egyes levéltárakban a XIX. század állagai, különösen 1850 után rendkivül gazdagok és hiánytalanok, másokban pedig több a hiány,mint az anyag. Az 1898 évi január 12-i rendelet ugy szabályozta a Nemzeti Levéltár gyűjtőkörét, hogy az valóban egy uj korszak kezdetét jelentette. Ez felele venitette az 1800. évi konzuli rendelet kifejezéseit és joggá emelte az iratok begyűjtésének elvét, ennek módját is szabályozta. Mégis holt betű maradt, főleg azért, mert nem állitott fel határidőket az iratok beadására. Ezen felül nem vonatkozott a megyei levéltárakra: ezekre egy csomó körrendelet vonatkozott, melyeket többé-kevésbé betartottak. 1936. július 21-ről van keltezve az az alapvető rendelet, mely végre előirja a legmegfelelőbb intézkedéseket és eljárásokat es amelyik még ma is érvényben van /minden miniszter aláirásával jelent meg/. Mi a rendelet lényege? 1/ Minden minisztériumra, minden állami hivatalra, intézményre vonatkozik, akár Párizsban van, akár vidéken. Tehát a Nemzeti Levéltárra éppúgy vonatkozik, mint a megyei levéltárakra. 2/ Azt az élvet állit ja fel, hogy egy intézmény sem selej tezheti ki iratait a francia levéltárak igazgatóságának engedélye nélkül /3. §./. 3/ Semmiféle intézmény nem őrizheti 100 évnél öregebb