Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

~ 238 ték ki üzleti kapcsolataikat, sőt ügynökeik még az érdekkörükbe tartozó külföldi területeket is felkeresték. A könnyű és gyors meggazdagodás lehetőségének reményében a városi polgárok sorra alakitották.át lakóházaik egy részét gabonatároló raktárhelyiségekké. Az átrakó-kereskedelem növekedésének arányában egymás után épültek fel a Duna-parton és a város egyéb alkalmas pontjain az ujabb és ujabb raktárépületek. A kereskedést és az azzal összefüggő foglalkozást űzők létszáma fokozatosan emelkedett, sőt még egyes vállalatszerű intézmények is alakultak; zsákvarrók, zsákfoltozók, melyek 20-30 munkást is foglalkoztattak. A kereskedelmi forgalom növekedésének nagy fellendülését eredményezte az 1855-ben kiépült Győr-Bruck, majd 1856-ban Győrtől Uj-Szőnyig meghosszabbitott vasútvonal. A Győrbe érkező áruk ennek a vasútvonalnak kiépitése előtt vizi utón érkeztek Mosonba s onnan tengelyszállitással kerültek külföldre, 1855-ben a Béccsel történő közvetlen vasúti összeköttetés ezt a helyzetet teljesen megváltoztatta, Győr a külföldre irányuló kereskedelem utolsó magyarországi átrakodó állomása lett, A kereskedelmi lehetőségek bővülése szükségszerűen idézte elő a kereskedelemmel foglalkozók tevékenységének összehangolását. A kereslet és kinálat, árkalkuláció felmérésére jött létre a helyi kereskedők érdekvédelmi szerveként 1857-ben a kereskedelmi "Gyülde", mely a későbbiekben Győri Lfoyd néven vált véglegessé, s amely a továbbiakban döntő szerepet játszott Győr kereskedelmi és gazdasági életében. Ugyanakkor a kapitalista gazdálkodásra való áttérés a kereskedelemmel összefüggésben más területen is jelentkezett. Az elavult, egyoldalú mezőgazdasági termelés megváltoztatására, illetve a mezőgazdasági kultúra fellendítésére alakult 1860-ban a Győrvidéki Gazdasági Egyesület. Alapszabályában célul tűzte ki az okszerű gazdálkodást, földmüvelés minden ágának müvelését, állattenyésztés fellenditését, valamint a mezőgazdasági iparágak fejlesztését, mellyel jelentősen hozzájárult a város és megye anyagi fellendüléséhez. A kereskedelmi és hitelélet növekedését mutatják az 1844-ben létrejötte Győri Első Takarékpénztár forgalmi összegének és tiszta jövedelmének alábbi adatai; Forgalmi összeg Tiszta jövedelem 1850 688.367 Ft. - 576 Ft. 1855 1,613. 533 » 3.439 "