Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

„239 ­1860 4,249.763 Ft. 16.519 Ft. Ipari vonatkozásban még hosszú időn keresztül a kézműipar dominál. A ka­pitalista nagyipari termelés első jelentkezései azonban a 60-as években már itt is egyre fokozottabban éreztetik hatásukat. Egyes iparágak fokozatosan kihalnak, az önálló iparosok száma csökken, ezzel szemben a segédek szá­ma állandóan növekszik. A gyáripar az 50-es években még csak az adott ter­melési szinvonalnak megfelelően mezőgazdasági termékeket feldolgozó üze­meket hiv életre; ecet, olaj, szalámi, tésztagyár, malom, melyek kizáró­lag egyéni vállalatokként alakulnak és teljes egészükben magyar érdekeltsé­gűek. A kereskedelem virágzása a 60-as évek elején tovább fokozódik. 1863­ban megalakult a kizárólag győri kereskedők érdekeit szolgáló Győri Gőzha­józási Rt. , mely közel 400 hajóval rendelkezik. A kereskedelmi forgalomra kivetett adók 60 %-át a kereskedelemmel összefüggő üzletágak szolgáltatták. A gabonakereskedelem forgalma továbbra is állandóan növekedett. 1869-ben pl. a Győri kereskedők 4, 5 millió mázsa gabonát exportáltak, mig Budapest 5,2 milliót. A kereskedelem érdekeinek elősegítésében különösen kitűnt a kereskedelmi Gyülde. Követelései közé tartozott a Kis-Duna állandó hajóz­hatóvá tétele érdekében a kotratás, utak jó karba helyezése és a város ke­reskedelmi érdekeit szolgáló vasutak kiépítése. A pénzügyi nehézségekkel küszködő város azonban ezeken nem sokat segithetett. A közlekedési viszonyok tekintetében azonban már a 60-as években változásokat figyelhetünk meg J.&6ü-r*fcn tó.é&ül_ 13 Komárom-Fehérvári vonal, mely közel negyed századra elodázza a közvetlen vasúti összeköttetés kiépi­tését Budapest felé. Mire a város az 1867. évi kiegyezés után rátérhetett az önálló igazgatásra, gazdasági életében már lényeges változás állt be. 1870­ben a város tényleges polgári lakossága 20. 035 fő. Ebből iparos 1 194 vállalkozó kereskedő 464 " őstermelő 310 birtokos és bérlő, munkás 1 689 hivata^jíoJte és 769 segéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom