Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

evő rültek a céhekbe, vagy dolgoztak azok keretein kivül. Az ipar nem elégitet te ki a helyi szükségleteket így pl. a ruházkodási iparágak közül a posztóipar importra szorult és a vár katonaságával megnövekedett lakosság fegyver szükséglete is jelentős behozatalt kivánt. Aló. században a győri vásárok fontos közvetitől lettek a török megszállás alatt levő területek nyugatra irányuld kivitelének. A 16. század második felében, mikor a győri vár közelsége viszonylagos biztonságot adott a kereskedőknek, a vásárok forgalma megnövekedett. A magyaróvári harmincadhivatal bevételének jelentős része a győri vásárokon a "barom-hajtás" után szedett harmincad volt. Ezért védték a marhakereskedők érdekeit a magyar pénzügyi hatóságok, fttszen érdekük volt azok nyugodt, zavartalan működése. De vigyázott érdekeikre a török is, hiszen a hódoltsági részek marhakivitele a török hatóságoknak is nagy jövedelmet jelentett. Amikor a bécsi hatóságok a győri marhavásárokat a Bécshez közelebb eső Magyaróvárra akarták helyezni, Ozmán aga váci főharmincados és Ali budai basa kérték 1581-ben ez intézkedés megváltoztatását. A 17. században a magyar szarvasmarha export szervezetében Győrnek fontos szerepe volt. A győri kereskedők összeköttetései Bécsen át, Augsburg, Ulm, Nürnberg és a többi nagy német város felé vezettek. De élénk a kapcsolat Velencével is, a 16-17„ században Győrött telepedett olasz kereskedők jelentős szerepet játszanak a Velence felé irányuló exportban. Azonban a 17. században Bécs benyomulása a magyar és délnémet kereskedelem szervezetébe és az 1622-től megismétlődő monopolisztikus szervezkedések életbevágóan érintették a győri tőzsérek érdekeit is« S ha a monopóliumok sorra buktak is, a győri szarvasmarhakereskedelem nagyon súlyos válságon ment át, amelynek: fontos társadalmi hatásai is voltak. A város kereskedőinek legvagyonosabb rétege a tőzsérek voltak. Javarészben, vagyonuk révén már nemesek, sőt a megyében jelentős birtokkal rendelkező nemesek. A válság idején felhagynak a tőzsérkedéssel, birtokaikra vonulnák vissza gazdálkodni. Ezzel utat nyitnak a német származásúaknak, a német kereskedő tőkének. Amikor a felszabaditó és kuruc háborúk után a kereskedelem ismét a békés mederbe tért, az exportra dolgozó győri kereskedelem is újra szerveződik, azonban leginkább német kézben lévő tőkével. Győr ekkor ismét fontos állomása lett a magyar szarvasmarha exportjának. Hiresek a győri lóvásárok is, A marha,