Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

-. 202 Ez utóbbiaknál megjegyezzük, hogy 284 polgár háztulajdonossal szemben 30 pap és nemes háztulajdonos volt. Győr lakossága aló. század közepén csaknem teljesen magyar. Aló. század utolsó évtizedeivel indul meg a nemesítés. A vár katonasága szolgálati idejének letelte után megtelepedik, iparral keres kediko Sok felvéteti magát a város polgárai közé, de több az, amelyik a vár főkapitányának fennhatósága alá adja magát. Ezen az un. "regiment alattvalók", akiknek száma korlátozott volt ugyan, de ezzeük keveset törődtek. A török felszabaduló háborúk után megindul a külföldi bevándorlók beözönlése is. így történik, hogy az 1700-as évek negyedik évtizedében, már a német elem olyan jelentős, hogy a helyettes biró mindig német, mert a földesúr $ káptalan[m^néÜiet: bírd választását mindig megakadályozta. A század közepén a német nyelvű lakosság már olyan erős, hogy 1743-ban, amikor Győr a káptalantól független szabad királyi város lett, főbirónak már németet választottak, a város közigazgatóságának nyelve is német lett. x A középkor végi Győrnek már jelentős ipara volt, amely egyes ágaiban nemcsak a helyi szükséglet ellátását biztosittötta, hanem az árutermelés fokozásával a kereskedelem számára is dolgozott. Sajnos néhány dokumentumot kivéve a XVII. századi céh.iratokból vagyunk kénytelenek visszakövetkeztetni a török megszállás előtt már megvolt céheinkre. Csak a 17. század elejéről ismerjük az asztalosok, ácsok, bognárok, kerékgyártók, a kádárok, pintérek, a kőművesek, a fazekasok, csizmadiák, molnárok, a pékek stb. céhét, pedig a káptalan számadás és felvallási jegyzőkönyveiben mestereik nevével korábban is sürün találkozunk. Az 1567. évi telekkiosztási jegyzőkönyv pedig 10 szabót, 5 szűcsöt, 5 kovácsot, 4 szíjgyártót és nyereggyártót, 3-3 lakatost, szappanfőzőt, csiszárt, 2-2 mészárost, ötvöst, posztónyirót, sütőt, l-l fördőst, molnárt,vargát, csapiárt, asztalost és bádogost emlit. És két kocsmáról is beszéld De ez az egész a városnak csak egy részéről készült, tehát e számok csak töredékét adják a győri iparosoknak. így érthető, hogy a 17. században, a töröktől visszafoglalt Győrött nagy lendülettel indulhatott meg az ipari munka is. A török megszállás évei csak megbolygathatták, amikor életének feltételeit visszanyerte, teljes erővel újból folytatta tevékenységét. Közel ötven iparág mesterei tömő-