Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.
4 198 r, Miért éleződtek ki az osztályharcok a renddé alakuló városi polgárság keretében és fokozódott - különösen a Jagellók korában - a jobbágyi szinten tengődő plebejus elem elszegényedése? Mi volt az oka annak, hogy az 1514-b^ii parasztháború idején Győr lakossága is passziv magatartást tanusitott? Miképpen alakult a város belső élete a török veszély növekedésével és a végvári feladatok mennyiben éreztették hatásukat a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem vonalán? Győr eleste és közel négyéves megszállása milyen törést okozott a város amugyis lelassult fejlődésében? x A felsorolt kérdések megválaszolása részben történeti, részben régészeti feladat. Az Országos Levéltár középkori gyűjteménye, a győri káptalan magánlevéltára és a pannonhalmi apátság levéltára alapján történeti kutatás feladata a város alaprajzának tisztázása, a kereskedelem- és az ipartörténet felderitése. A krónikák gondos kiértékelése fényt vethet a 13. század második felének sötét korszakára. Az osztrák elbeszélő források (és talán az okleveles anyag is) sok ismeretlen részlettel szolgálhat Győr 1440-1447 közötti mozgalmas történetére, magánföldesuri joghatóság alá süllyedésére. Ugyancsak a bécsi levéltárakban kell keresnünk aló. század nagy építkezéseire az első erőditményrendszerre és a Győrben telepitett helyőrségre vonatkozó adalékokat,, A 13. sázad derekát megelőző korszakot azonban irott források alapján aligha érthetjük meg, A Káptalan-domb régészeti feltárása, a korai várfal*vagy sánc vonalának és természetének, a székesegyháznak, a szintviszonyoknak kérdését csakis a régészet oldhatja meg. Jeleuctlegi ismereteink csupán a 13. századi püspöki lakótoronyra korlátozódnak, s ez - bármilyen jelentős is az eredmény - még nem elegendő. Első lépésként itt is az eddigi ásatások és leletmentések adatait kellene térképre vinni. Győr középkori története kritikus kérdéseit csak a régészek és történészek szoros együttműködése alapján képzelhetjük el.