Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

199 Jenéi Ferenc: G Y Ő R A XVI-XVIII. SZÁZADBAN (1566-1743) Győr története két évszám közé eső korszakát szeretnők az alábbiakban, ha vázlatosan is, vizsgálat alá venni. Az első. 1566 azt az időpontot jelöli, amikor a középkori Győr életformájában és topográfiájában is eltűnt. A középkori város déli városrészei elpusztultak, lakói bevonultak a vár falai közé és a város lakóinak élete a vár védelmének szempontjához igazodott. A másik, 1743, Győr közjogi helyzetének változását jelöli, amikor a káptalan mezővárosából szabad királyi várossá emelkedett, A korszakot a történelem eseményei kisebb korszakokra tagolják. 1566-1594 között a várépités korszakát a katonaság mindenható uralma jellemzi. A török hódoltság ezekben.az évtizedekben szinte a vár kapujáig hatolt és igy az épülő vár védelmi szempontjai kizárták minden más érdek érvényesülését, a katonaság diktatúrája nyomta bélyegét a város életére. 1594-betis Győr négy esztendőre török kézre került és 1598-ban történt visszafoglalásával kezdődő második korszak a kuruc háborúk dunántúli szakaszának végével fejeződik be. A 16, század katonai diktatúrája után megindul a káptalan és a polgárság harca jogainak elismertetéséért. A török megszállás pusztitásai után megkezdik az ujjáépitést. Bár a török sok veszélyt jelent, újjászerveződik a kereskedelem élete és nagy lendülettel fejlődik a céhes ipar is. Az 1650-es években bekövetkezett gazdasági válság a fejlődést megállitotta. A bécsi szarvasmarha kereskedelmi monopóliumok a győri tőzséneket is megfosztották kiviteli lehetőségüktől. A gazdasági válság nagy hatással van a város társadalmi és nemzetiségi életére. Egyre erősebb szerephez jut a városba szivárgott német lakosság és megjelennek a magyar-német ellentétek. Az 1670-es években Győr is kapcsolatot keres a felvidéki elégedetlenekkel. A felszabadulási háborúkat követő nagy katonajárásokkal járó pusztitásfJtofcolzita azt a gazdasági válságot, mely az 1650-es évektől Győrre is ránehezedett. A Rákóczi szabadságharc idején Győr a császári katonaság kezén van, noha lakosságának és a katonasájgrinik tekintélyes része a kurucokhoz huz, de a császári katonaság és a német lakosság meg tudja akadályozni a vár kuruc kézre jutását.