Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

- 197 kérdéseire, ezeket kronologikus sorrendben - nagyvonalakban - a következők szerint vethetnénk fel: Beszélhetünk-e Győr esetében etnikai kontinuitásról, vagy csak arról, hogy a rómaiak által erődként használt mai Káptalandomb lett a későbbi vár és város magva, s hogy ennek a helynek eredeti, latinizált kelta neve a szomszédos német nyelvterületen fennmaradva a város német nevének (Rab) alapjává lett. Az uj hazát kereső magyarság, mely nemzetiségei szállták meg a mai Győr helyét és közvetlen környékét s a letelepedés kezdeti szakaszában milyen vonalon érvényesült a szórványos szláv őslakosság hatása? (Eszlelhetők-e germán eredetű behatások?) Milyen tényezők hatásaként lett Győr püspöki és várispánsági székhely? Milyen volt a város mai területének és a közelebbi környéknek települése, milyenek voltak a birtokviszonyok, mennyiben jelentett ezekben változást az 1271. privilégium? Hogyan kell értekelnünk a város feltehetően középkori alaprajzát? A régi vár ill. város Káptalan-dombot elfoglaló kialakuló települése mellett ui. egy a tervszerűen alapitott keletnémet városokra emlékeztető alaprajzot találunk. Német lakosságról azonban nem tudunk, s igy felmerül a kérdés: helyes-e a 16-17. századi alaprajznak a 13. századra való visszavetitése ? Hogyan alakult a városi polgárság és a város egy része felett továbbra is földesúri joghatóságot gyakorló püspök viszonya? Milyen népelemekből tevődött össze a település népessége a várossá fejlődés első időszakában? Kik voltak a hospesek és milyen szerepet töltöttek be a település gazdasági, társadalmi életében? Hogyan kell elképzelnünk Győr mindvégig kereskedelmi szerepét. Hogyan alakult ki az iparosréteg különös tekintettel a pannonhalmi apátság környező iparos -falvaira ? Mi volt ennek a rétegnek további sorsa az Anjouk előnyös és Zsigmond Győr számára hátrányos politikája idején? Hogyan került a város (1447-ben) a győri püspökség és káptalan földesúri hatalmába és milyen következményekkel járt ez a döntő fordulat? Milyen vonatkozásokban támogatta Mátyás politikája a mezővárosi sorba süllyedt oppidum gazdasági törekvéseit és lakosságának személyes érdekeit?