Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

- 196 szerint azonban pusztán az a körülmény, hogy a XII. század közepe táján már megmaradt okleveles emlékeink is igazolják, hogy egy Győr (Geur) nevű nemzetség élt ezen a vidéken, sőt birtokokkal is rendelkezett a vármegye területén, kétségtelenné teszi annak feltételezését, hogy a vár, illetve a későbbi megyeszékhely elnevezése személyi eredetű. Figyelembe véve továbbá azt is, hogy magyar helyneveink túlnyomó részénél dokumentatív alapon ki lehet mutatni a törzs, vagy nemzetség névadójának személyét, nehezen képzelhető el, hogy egy olyan nagy fontosságú helynek a megjelölésére, mint amilyen a kora-Árpád-kori Győr is volt, csupán egy általános jellegű, térszini formát kifejező geográfiai köznév szolgált volna. - Nem is szólva arról, hogy az ásatások tanúsága szerint is a mai Káptalan-domb ismételt mesterséges feltöltések következménye, a korábbi települések romos rétegei viszont nem emelhették ki ezt a tereprészt annyira a honfoglalás idejében, hogy gyür-jellege névadásra késztette volna az akkori várépítőket. Nem vonom kétségbe, hogy a nyugati védővonalak második gyepüjében szereplő földvárak (Kapuvár, Sárvár, Győrvár, Egervár) nevében földrajzi köznevek rejlenek, sőt a mai Diósgyőr neve is esetleg ilyen eredetre vezethető vissza, mivel környékén még csak nyoma sem volt a Győr nemzetségnek, de Győr esetében nem látok lehetőséget ennek az elméletnek az alkalmazására. - Nyelvészeink egy csoportja, abból kiindulva, hogy a Győr nemzetség XII. és XIII. századi utódai túlnyomóan magyar hangzású nevesek viseltek, inkább arra hajlik, hogy a Győr (Geur) személynév eredetét a honfoglalás előtti bolgár-török (pontosabban kabar) származású szótövek közt kell keresnünk. Az egész problémakör tisztázása természetesen még további kutatásokat igényel és a jelenleg egymással szemben álló teóriák, érvelések a legjobb biztositékai annak, hogy a feltárások ezen vonalon folytatódni fognak, régészeti és történészi sikon egyaránt, hogy az elnevezés körüli történelmi bizonyosság megközelitése, a fetevéseken tulmenőleg, lehetőleg dokumentativ alapon is megtörténhessék. x De áttérve most már általánosságban, a felsorolt irodalom alapul vételével, a város középkori történetének még tisztázásra váró legfontosabb