Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

- 195 és Valló István 1956-ban kiadott "Győr városépitéstörténete" cimü kötetről, mely a városkép kialakulását előidéző okok, jelenségek vizsgálata mellett - a Mohács előtti évszázadok viszonylatában is - érdekes, haladó szellemben megirt, gazdasági és,.társadalmi vonatkozású fejlődéstörténeti elemzéseket ad. - Kár, hogy megállapításai, adatközlései során kissé fukarul bánt a forráshivatkozásokkal, a dokumentáció lelőhelyeit feltüntető jelzetekkel, de ennek a műnek felhasználása - műszaki és épitésmüvészeti jellege mellett is - okvetlenül szükséges, hiszen a város szerkezetét és külső arculatát formáló erők szoros összefüggésben álltak a történeti események láncolatával s igy kihatásaikat a kutatónak mindenképpen számitásba kell vennie, A felsorolt müveken kivül természet e»«n számos olyan tanulmány került ki a sajtó alól, amely adalékaival, egy-egy kérdés-komplexumot érititő 'Í6fó^jiíiéfe«'S£*&. igen jó szolgálatokat tehet a város középkori múltját felölelő anyaggyűjtés, valamint a végleges kidolgozás sokrétű munkájának területén. Gondolok itt elsősorban Bedy Vince (A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században), Csizmadia Andor (Győr közigazgatása a városi rangra emelés előtt, Győr városjoga az Árpádok alatt ), Czech János (Győr vá ros története 1594-ig), Lovas Elemér (Győr város kialakulásának vázlata, Pannónia római úthálózata Győr környékén), Maggiorotti Banfi (Győr vára), Mohi Antal (Győr eleste és visszavétele), Pfannl Jenő (A győri vár a középkorban), Ráth Károly (Győr története, A Győr Megyei hódoltságról), Szabady Béla ( Győr város kialakulása) és Szőke Béla (Fejezetek Győr koraközépkori történetéből) munkáira, továbbá a "Győri történeti és régészeti füzetek", valamint a "Győri Szemle" idevágó cikkeire, Saját munkáim közül a "Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében" és a "Győri várispánság kialakulása" cimen készitett tanulmányaimat sorolnám a fentiekhez. Az utóbbi Győr nevével kapcsolatosan az alábbi fejtegetéseket tartalmazza; A győri vár elnevezését illetően annak eldöntése, illetve valószinüsitése az elsődleges kérdés, hogy a "Győr" helynév valamely nemzetségre, személyre, avagy esetleg egy korabeli földrajzi köznevünkre vezethető-e vissza. A "gyűr" szó ugyanis már a honfoglalást megelőző időszakban is használatos volt, olyan kisebb fajta dombok és halmok jelölésére, amelyek vizjárta mezőkön és réteken, az ártereken felülemelkednek. - Véleményem