Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

-194 tén fel is kell használni, csupán a levont következtetések, fejtegetések vonalán volna szükség a kellő revizióra, illetve kiegészítésre az időközben napvilágra hozott kutatási eredmények, a legújabb történetszemléleti állásfoglalások alapján, 1896-ban, a milléniumi esztendő emlékére, Szávay Gyula iró és egyben városi tisztviselő tollából került ki a "Győr város monográfiája" cimü kötet, amelynek első része a város általános történetét, helyrajzát foglalja össze, második része pedig Győr közjogi, had- és művelődéstörténeti törvénykezési és gazdasági életéből közöl egyes mozzanatokat. A könyv szerzője munkájának összeállításánál főleg arra törekedett, hogy a már meglévő várostörténeti müvek, tanulmányok (Fehér Ipoly, Villányi Szaniszló, Ráth Károly, Matusek Antal) alapján és a helyi levéltárak (városi, megyei) jellemző dokumetumainak - elsősorban kiváltságleveleinek - felhasználásával (népzerü médon és stilusban) összefoglaló képet adjon Győr múltjáról. Szávay tehát önálló kutatásokkal nem foglalkozott, hanem inkább a hirlapiró szemüvegén keresztül, az érdekességek, kuriózumok kihangsulyozását tartotta céljának. Adatközléseinél külön hivatkozásokat, forrás.-megjelöléseket alig találunk, igy kötetét a módszeres feldolgozás szempontjából, támpontként szinte nem is használhatjuk, A "Magyarország vármegyéi és városai" cimü sorozat keretében, 1908-ban jelent meg Borovs^ky Samu történetire, akad. tag szerkesztésében a "Győr vármegye" cimü kötet, melynek a várostörténettel kapcsolatos fejezetét Reiszig Ede, valamint - kisebb részében - Zoltán Vilmos iró dolgozta fel. Ejz a mü tulajdonképpen a megye és város "legújabb" monográfiája,bár tartalmában, szerkesztési felépitésében és adathalmazainak közlési módjában - a legkevésbé sem felel m© g a szükséges követelményeknek. Az egymást követő események beállítása, az összefüggések utólagos kiértékelése a századforduló körüli kispolgári-burzsoá felfogást tükrözi vissza s jóllehet az adalékok részben az okmánytárak közléseire támaszkodnak, a szövegírók számos esetbetD a korábbi, lokális irodalomra, illetve Pauler Gyula, Horváth Mihály és Ke rékgyártó Árpád történelmi munkáira, úgyszintén az Erdélyi László szerkesztésében megjelent Pannonhalmi Rendtörténet megállapításai ra hivatkoznak mellőzve a feltárási munka további lehetőségeit. A nagyobb munkák sorában végül említést kell tenni Borbiró Virgil