Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

r 19^ni elvesztett gazdasági pozicióit és országos tekintélyét. x Győr megye és város első átfogó méretű monográfiája 1874-ben jelent meg Budapesten, Fehér Ipoly pannonhalmi bencés tanár szerkesztésében. A historikus tárgyú fejezetek kidolgozásában főleg Méry Etel régész és Matusek Antal történetkutató szorgoskodott, de a vaskos kötet a város középkori kialakulásával, a honfoglalás és a török megszállás közti évszázadok eseményeivel csak nagyon futólagosan (kb. 25 oldal terjedelemben) foglalkozik. A mü megirásánál íín]^bh;a:;megyei szempontok érvényesültek, a székhelyre vonatkozó adatfelsorolások a győri várral kapcsolatosan valamivel részletesebbek, de a várostörténetet illetően inkább az esemény-naptár szintjén mozognak. A forrás-felhasználások túlnyomórészt Horváth Mihály "Magyarország története" c. munkájára, Fejér György "Codex Diplomaticus"-ára és Ráth Károly ( volt várm. levéltáros) jegyzeteire támaszkodnak. Az adalékok helyenkint értékesek, bár a hivatkozások néhány esetben pontatlanok, hiányosak, általában ellenőrzésre szorulnak. - A kötet figyelembe vételét a feldolgozó munka annak idején mindenesetre nem mellőzheti, de avar korsánc (gyürü-Győr) elméletét az ujabb kutatások alapján teljesen tévesnek kell tekintenünk. (A későbbi munkák sajnos ezt a következtetést valamennyien átvették!) Sorrendben ezt követően Villányi Szaniszló bencés tanár két nagyon becses és részletekbe menő tanulmányát kell megemliteni, melyek közül a "Győr megye és város anyagi müveltségtörténete, kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére" cimü 1881-ben, a "Győri vár és város a XVI. és XVII. sáázadban" cimü pedig 1882-ben jelent meg Győrött. Az első az Árpádkorig bezárólag elemzi a birtokviszonyokat, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem kibontakozását, a szolganépek helyzetét, de rövid betekintést ad a honfoglalás előtti időszak történeteibe is. A második munka a győri castrum és közvetlen környékének helyrajzi képét vázolja, erőditési munkálatairól, lakossági viszonyairól ad részletes tájékoztatást, jórészt hiteles források gondos kutatások alapján. A szerző az okmánytárak mellett a pannonhalmi, a győri káptalani és püspöki levéltárak anyagára is gyakran hivatkozik, igy adatfelsorolásait, kimeritő közléseit feltétlenül tekintetbe kell venni, sőt egy monografikus munka jövőbeni összeállitása ese-