Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

- 192 ipart űzők, kereskedők egyaránt fellelhetők. - Az árucsere élénkülésével, a foglalkozási ágak differenciálódásával, a piacra való termelés kibontakozási 0®*MÉIazután - az emiitett kategóriák közül - a városalakitó kézműves és kereskedő elem vette át a vezetőszerepet. V. István politikai és stratégiai elgondolások alapján 1271-ben adott kiváltságlevelet Győr népének. Ez közjogi tekintetben a sz|bad és királyi városok sorába való emelést, társadalmi vonatkozásban - relative • a jogegyenlőséget (beleértve a hospesek rétegét is), gazdasági téren pedig a kedvezmények egész sorát (vámmentesség, vásártartás, árumegállapitási jog) jelentette. Győr ennek a privilégiumnak a birtokában, főleg a nyugati piacokkal való összeköttetései révén jelentős fejlődésnek indult, bár a történelem eseményei gyakran megzavarták a felfelé ivelő tendencia irányvonalát. Az ismételt erőditési munkálatok szerencsére tudtak annyit eredményezni, hogy a vár hadműveleti szempontból viszonylag ellenállóképessé vált. - Az Anjouk gazdasági politikája igen előnyösen hatott a város egész vérkeringésére, de a Zsigmond által foganatositott intézkedések bizonyos fokig háttérbe szoritották a fejlődő Győr gazdasági szerepét. - A XV. század közepe táján - a trónviszályok kapcsán - a város Frigyes német császár birtokába jutott, majd 1447-ben (a regedéi szerződés értelmében), a váltságdíj lefizetése után teljesen a püspökség, illetve a győri káptalan földesúri hatalma alá került. A Civitas Jauryana ennek folytán lesüllyedt az oppidumok szintjére s ezen a tényen Mátyás király támogató készsége sem tudott lényegében segíteni. A XVI. század már «$.ső harmadában előre vetiti a fenyegető török veszedelem árnyékát. A menekülő Lamberg Kristóf várkapitány 1529-ben az ellenség szeme láttára gyújtatja fel a várat, melynek helyreállítása és korszerű átépítése - főleg Buda elestét követően - mind nagyobb gondot okozott. A Habsburg-birodalom keleti végvárát évtizedeken át erősítgették, a falai mögött viszont, a különféle zsoldosok és egyéb hadinépek zaklatásai, a törökök állandó portyázásai következtében megváltozott az élet, alábbhanyatlott a lakosság termelő kedve, gazdasági vitalitása. - Az 1594-ben - Hardegg árulása folytán - bekövetkezett török megszállás azaitán alapjában renditette meg a várost. Közel négy esztendős tartama alatt szinte megbénult minden s bár Pálffy Miklós bravúros hőstette nyomán 1598-ban megnyílt az ut az ujjáé«n0'0. felé, ismét igen hosszú időre volt szükség, míg a város vissza tudta szerez-