Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Lengyel Alfréd: Győr város történetének kérdései: Győr városa a középkorban / 190–198. o.

- 191 tősége egyre növekedett és fénykorát Trajanus, majd Hadrianus uralkodása alatt érte el. A pannóniai helyőrségek fokozatos kivonása után a káptalandombi táborhely és környező vidéke is a népvándorlási hullámok sodrába került. Az egymást váltó barbár népek közül az avarok tudták itt huzamosabb időre megvetni lábukat, sőt a honfoglaló magyarság megjelenéséig ők biztositották az élet folytonosságát Győr térségében, A rómaiak által megerősitett castrumot földvár szerűen kiépítették, ugyanannyi)::-, hogy az a Nagy Károly által inditott 791, évi nagy ostromig ellenállt az időnkénti támadásoknak. A hazát kereső félnomád magyarok a Rába-Rábca torkolatának területén avarokkal kevert szláv elemeket találtak, melyeknek fejlettebb gazdasági kultúrája hatással volt a megtelepülök további életmódjára. A mai Győr és közvetlen környékének területén elsősorban a fejedelmi törzs foglalt szálláshelyeket és bizonyosra vehető, hogy a szlávok által is haszmáft, nagyjából helyreállitott földvá srsacsc i erősséget a magyarság is irányitó gócpontként vette birtokba. - Az egykori Arrabona fejlődése ettől kezdődően szoros összefüggésben állott azokkal az erőfeszitésekkel, amelyek a hatalom központositására és a primitiv államszervezet kialakítására irányultak. Az első lépéseket már Géza fejedelem tette meg ebben az irányban, amikor a belső ellentétek felszámolása érdekében külső segitséget is igénybe vett. így került e vidékre nyugatról a germán származású GyOr lovag is, aki érdemeinek elismeréséül birtokot kapott I

u Istvántól, majd a várispánsági (királyi megyei) organizáció kiépítése során elnyerte az Arrabona helyén létesitett székhely comesi tisztségét, (A Comitatus Jaurinensis igazgatási és gazdasági centruma szinte minden bizonnyal tőle vette át a Győr - Geur nevet. ) A káptalandombi várépülét belső, fellegvári része - a győri püspökség 1009 körüli alapitása után - püspöki tulajdont képezett, mig a külső építmények területükkel együtt a király, a dél és kelet felől csatlakozó váralja pedig a győri káptalan birtokába tartozott. E települési mag közvetlen szomszédságában persze más kisebb lakott térségek is kialakultak, amelyek öszszefügg és ükben idővel keretét jelezték a várossá fejlődés térbeli lehetőségeinek. A népesség számarányát a püspökségi, illetve várispánsági székhely ide helyezése folytán aránylag magasnak kell 1 feltételeznünk. A lakosság alkotó elemeiben a várjobbágyok, várszolgák, földművelő parasztok házi-