Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Schmidt Ádámné: Der Archivar, 1963. 1–2. / 276–284. o.
- 281 beszélések nem zavarják a többi kutatót. A kutatók részére önálló, szükségszerint bővíthető asztalok állnak a teremben. Ezeken kivül van egy nagyobb üveglapos asztal nagyalakú térképek és rajzok használatára, amely alulról megvilágítható. Az uj épületekben a tudományos levéltári dolgozók mindegyike önálló szobát kapott; ezek átlagnagysága 2o m 2 . A levéltárigazgatók szobája átlag 3o m , számítva arra, Logy ezekben konferenciákat is tartanak. A helyiségek sorát minden levéltárban külön kiállítási terem egészíti ki. Slegfried DÖrffeldt ./WieabadenA Állami é s kommunális iratanyag magánszemélyeknél /153-162.pp./ Az állami és községi levéltárak az iratok őrzésével, gondozásával nemceak az államnak végeznek nélkülözhetetlen munkát, nemcsak a történet kutatásában nyújtanak felbecsülhetetlen értékű forrásokat, hanem hatalmas vagyont gondoznak. Aki a kézirat-aukciókat figyelemmel kíséri és ott az egyes 1ratárak alapján próbálná kiszámítani, hogy milyen piaci értéket képvisel egy levéltár s benne lévő iratokkal, majdnem asztronómiai számokat kapna, főleg, ha a levéltárban sok oklevelet és értékes kéziratot őriznek. Nem csoda tehát, hogy minden elővigyázatosság mellett is feltűnnek magánkereskedőknél és árveréseken olyan iratok, amelyek eredetileg valamely állami vagy kommunális levéltár irataihoz tartoznak, illetve tartoztak. A háború alatt és a háború utáni zavaros időkben, amikor a levéltári anyagot tömegével telepítették ki, akár az utón, akár a kirakodásnál eltűntek iratok, amelyek azután magánszemélyek kezébe kerültek és részben máig is ott vannak. Amennyiben ilyen levéltári anyag akár árverés, akár vásárlás alkalmával ismeretessé válik, az állami levéltár, amelyből az irat származik, természetesen igényt jelent be a jelenlegi tulajdonossal szemben. Erre a polgári törvénykönyv módot ad. Ez azonban nem érvényesíthető abban az esetben, ha a magántulajdonos az eredetileg állami levéltárhoz tartozó irat tulajdonjogát - bármilyen utón is - megszerezte. Mielőtt tehát az állami levéltár Ilyen keresetet indítana,gondocen meg kellene vizsgálni, hogy az állani tulajdonjog fennáll-e még. Mert gyakran nem ez ez eset. A német jog már régen eldöntötte, hogy állami közigazgatás vagyonát képező tárgyak tulajdonjoga is átruházható. Tehát jogilag lehetséges, hogy valamely közület vagyontárgyát.- pl, iskola- vagy közigazgatási épületeket, irodafelszereléseket stb* - harmadik, akár magánszemély javára is elidegenithesse. Megengedhető, hogy az állam egyes okleveleket vagy iratokat magánszemélyek részére eladjon, elajándékozzon, elcseréljen. Hogy ez milyen körülmények között történhet, azt indokolt esetekben a levéltárigazgatás döntheti el. Ha pedig ez lehetséges, akkor az is lehet, hogy magánszemélyek jóhiszemű vétel, elbirtoklás vagy elsajátítás utján eredetileg állami tulajdonban állt iratok tulajdonát megszerezzék. Ezeket az eseteket el kell ismerni - de hacsak lehetséges - meg kell akadályozni. Tulajdonjog megszerzése eltulajdonítás utján s A törvénykönyv 958 # 5.-e értelmében gazdátlan ingó birtokbavételével a dolog felett tulajdonjog szerezhető. Ez magábanfoglalja, hogy csak azesetben érvényes a birtokló tulajdonjoga, ha a tárgy gazdátlan. A tárgy azonban csak ekkor válik gasdát-
