Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Schmidt Ádámné: Der Archivar, 1963. 1–2. / 276–284. o.
- 277 legtöbb problémát. Számolni lehet azzal is, hogy ujabb gépi berendezések éa fényképészeti eljárások feltalálása és alkalmazása a jövőben további kérdéseket vet majd fel. A fényképezés termékeinek különböző formája és mérete a tárolás és rendezés során nehézségeket okoz. Használatban vannak negatív és pozitív filmek, sikfilmek, üveglemezek, és a legkülönbözőbb nagyságú papírmásolatok. Ezek a formai eltérések gyakran megakadályozzák azt, hogy a reprodukciókat tartalmuk szerint tároljuk. Leggyakrabban az alábbi csoportok alakulnak ki: mikrofilmtekercsek filmcsikok diapozitivok sikfilmek és üveglemezek A 5-től A 3 méretű papírmásolatok nagyalakú papírmásolatok. A tárolási nehézségekhez még az is hozzájárul, hogy a legtöbb levéltárban a pozitív és negatív filmek őrzése nem azonos helyen történik, és hogy a paplrnagyitások gyakran bekötve segédletekként szerepelnek. A film- éa képanyag rendezése és nyilvántartása legegyszerűbben ugy történik, hogy a fent szereplő csoportokon belül az elkészülés sorrendjében sorszámokkal ""átják el a filmeket, 111. nagyításokat. A rendezés és nyilvántartás másik módja az, amikor a levéltári anyag eredeti jelzetével szerepel; a jelzetet a filmtári számmal kiegészítik. Ehhez az szükséges, hogy egy állagon belül az utóbb fényképezett anyagok a korábbiakhoz csatlakoztathatók legyenek, A más levéltárak iratairól készített reprodukciók elhelyezésénél is adódnak nehézségek. Ezeket a filmeket egyrészt az iratok provinehciája szerint, másrészt tárgyi csoportosításban is nyilván kell tartani, azonkívül számolni kell egyre növekvő mennyiségükkel. A reprodukciók nyilvántartásában a legtöbb levéltárban három nagy csoportot alakítanak kii saját levéltári anyag reprodukciói idegen levéltári anyag reprodukciói egyéb anyag /rajzok, képek stb./ reprodukciói. A legnagyobb csoport minden valószínűség szerint a saját levéltári anyag reprodukcióból adódik, éppen ezért ennek a csoportnak további differenciálása válik szükségessé. Készítésük célja szerint ezek a filméi kétfélék: vagy saját használatra készülnek, vagy mások Autatól'/ kérésére. A legtöbb levéltárban a megrendelésre készült felvételeket /negatívokat, pozitivokat/ a megrendelőnek kiadják, mert egyes felvételek felvételeinek tárclása ne* fizetődik ki. Más levéltárakban megőrzik a megrendelésre készített felvételek negativjait is, főleg olyankor, ha nehezen fényképezhető oklevél vagy térkép felvételéről van szó. • . • A fényképezési eljárások tökéletesedése mindinkább ahhoz vezet, hogy biztonsági célzattal fényképezzenek összefüggő teljes állagokat. Előfordul, hogy nagyon rongált, sokat használt iratokat reprodukálnak az eredeti kímélése végett. A fényképmásolatok elkészülése után a veszélyeztetett eredeti iratokat többé nem adják ki V használ?.tra. A biztonsági céllal készített filmfelvételek rendszerint nem maradnak abban a levéltárban, amely az eredeti 1ratokat őrzi.
