Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Gerhart Enders: Archivverwaltungslehre / 241–255. o.
- 247 iratok eredeti rendje felbomlott, azt állítsuk helyre. Legfontosabb levéltári feladat a fondók czétválasztása, vagyis az egy iratképző által termelt iratok összehozása, csoportosítása. Ez Magyarországon le nagy feladat volt és lesz. A könyv egypár helyes alapelvet mond ki, ilyenek: 1/ Ha egy hivatal csak nevét változtatja meg, hatáskörit nem, mind a régi, mind az ujnevü hivatal iratai egy fondot alkotnak, 2/ Ha egy hivatal több régi hivatal összevonásából jön létre, ugy a régi hivetalok iratai külön fondókat alkotnak és az uj Összevont hivatal iratai egy uj fondoti 3/ Ha a politikai rendszer megváltozik /pl. Németország 1871-ben egyesült/, ekkor csak az esetben alkot egy hivatal iratai uj fondot, ha a hatáskör megváltozik. Más az eset, ha a társadalmi rendszer változik uepi* Helyes, ha a levéltáros a társadalmi rendszer megváltozását fondhatárnak fogadjs el. Bizonyos technikai vagy szakhivataloknál nem okvetlenül káli uj fondról beszélnü^^, ha a társadalmi rendszer megváltozik, csak akkor, hr a hivatal ügyvitele, hatásköre is megváltozik. Természetesen megvan a proveniencia elve alkalmazásának a határa. Ha pl. sok hatóság vusz át egymásután egy resszortot, leghelyesebb a resszortban keletkezett iratokat együtthagyni. Ha egy hivatalt állandóan átszerveznek, iratait leghelyesebb egy kiszúrt év alapján rendezni. A német gyakorlatban négy rendezési elvet ismernek* 1/ a regisztratura elv, mely szerint az anyagot ugy kell hagyni, ahogy az az Irattermeid szervtől beérkezik; 9/ a javitó-regisztratura elv, mely számol azzal, hogy az eredeti regisztratura-rend nem tökéletes, ki kell tehát igazítani| 3/ a strukturális elv, mely alapul a szerv felépítését veszi és ttz iratanyagot osztályok és osztályokon belül ügykörök szerint csoportosítja* 4/ végül a fond elv, ezen Németországban azt értik, hogy egy fond határain be?ül - francia mintára - mesterséges tárgyi szempontok szerint csoportosítják az iratokat. Leggyakrabban a javitó-regisztratura elvet és a strukturális elvet alkalmazzák, a fond elvet kevéssé és a regisztratura elvet attól függően, hogyan érkezik az anyag a levéltárba. Érdekes, speciálisan német eljárás a Bari elv alapján történő rendezés. Ezt teljesen rendezetlen anyagnál alkalmazzák. Kartoncódulákra jegyzik fel az ügyiratok adatait, teljesen a véletlen rendjében, miközben a katalóguscédula és az irat is ugyanazt a számot kapja. Az iratokit a polcokon, a süámo': rendjében helyezik el, a kartoucédulákat pedig valamilyen elv alapján rendezik. Miután a kartonok csoportosítva vannak, helyes az iratokat is ugyanabban a csoportosításban elhelyezni, miközben az ügyceoportositásnak megfelelő szignaturát mind az iratnak, mind a kartoncédulának meg kell adni* Okleveleket is a proveniencia elve alapján rendeznek, AZ oklevélnél a provenienciát az a fizikai vagy jogi személy jelenti, akinek érdekében az oklevelet kiállították. Térképeket, terveket, rajzokat, fényképéét lehet rendezni helyi ismérvek alapján, típusok /vasúti térkép, úttérkép, vízrajzi térkér stb./ szerint, de lehet proveniencia alapján is. Itt is a provenienciát az a természetes vagy jogi személy jelenti, aki számára a térkép stb. készült. Sőt meg kell tartania a helyét ia, melyet a regiazeratúrában elfoglalt. Természetesen, ha alakja vagy épségben való megőrzése megkívánj", lehet különleges tárolóeszközökről is gondoskodni.
