Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- l6o VIII/A. Mezőgazdasági szociálpolitikai és szakoktatási főosztály 1./ Ügyosztály: Mezőgazdasági szociálpolitikai, mezőgazdasági munkás és cselédügyek. 2./ Ügyosztály: Mezőgazdasági társadalombiztosítási Ügyek. 3./ ügyosztály: Gazdasági szakoktatási ügyek. VIII/B. Kísérletügyi és növényegészségügyi főosztály 1./ ügyosztály: Mezőgazdasági kisérletügy. 2./ ügyosztály: Növényegészségügy. II. Közgazdasági és közélelmezési főosztály 1./ Ügyosztály: Közgazdasági és mezőgazdasági értékesítési ügyek. 2*/ ügyosztály: Közélelmezési ügyek. 3./ Ügyosztály: Általános szervezési ügyek. B szervezethez hozzátartozott a Számvevőség, a Segédhivatal, a Házipénztár és a Könyvtár. A minisztérium működését meghatározd jogszabályok, rendeletek, szervezeti és ügyviteli szabályzatok 189o-őta a Pöldmivelési Értesítő cimü hivatalos lapban jelentek meg. A minisztérium feladatát különböző szakképzettségű és rangú tisztviselők látták el. A személyzet fogalmazói, számvevőségi, segédhivatali tisztviselőkből, dijnokokből és időszaki munkásokbői tevődött össze. A főtisztviselők általában az uralkodóosztály soraibői kerültek ki. A tárgyalt 1dőszakban működött 29 miniszter közül 25 nagybirtokos, vagy középbirtokos volt, ezek közül is 7 gróf és 4 báró. A fogalmazói tisztviselők létszáma 1928ban 94, 1943-ban 149, a számvevőségi személyzeté 1928-ban 131, 1943-ban 39o, mig a segédhivatali személyzeté 1928-ban llo, 1943-ban 279 volt. A minisztérium 1889 óta Budapesten, ez Országházzal szemben, a Kossuth Lajos tér 11 számú épületben működött, az alárendelt szakigazgatási szervek pedig az ország minden részén megtalálhatók voltak. A földmivelésügyi igazgatás szervei részben hatósági, részben szakszervek. Hatósági szervek: I. fokon a járási főszolgabíró, II. fokon a vármegye alispánja, III. fokon a földmüvelésügyi miniszter. A hatósági szervek hajtották végre a földmüvelődésügyi jogszabályok /törvény, miniszteri rendelet, vármegyei és községi szabályrendelet, birői döntvény/ rendelkezéseit s egyben bíráskodtak a jogszabályok által megállapított kihágásl ügyekben. A szakigazgatási szervek mezőgazdasági szakképzettséget igény* lő ügyeket intéztek és szakvéleményükkel segítették a hatósági szervek munkáját. Ezek részben állami hivatalok /pl. gazdasági-, erdő-, állategészségügyi-, lótenyésztési-, szőlészeti stb. felügyelőségek, állatorvosok/, részben önkormányzati /pl. vármegyei erdészeti-, gazdasági albizottság/ és társadalmi szervek /pl. gazdasági tudósítók, növényegészségügyi megbízottak, gazdasági elöljárók, közgazdasági előadók, gazda- és zöldmezőtitkárok/ voltak. Ezenkívül