Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 161 számos szakhivatal /pl. erdóhivatal, kultúrmérnöki hivatal, folyammérnöki hivatal/, szakintézet /pl. Földtani Intézet, Meteorológiai Intézet, vegykisérleti és gépkisérleti állomás/, szakiskola /gazdasági akadémiák, gazdasági tanintézetek, téli gazdasági- és háztartási iskolák/ működött a minisztérium közvetlen felügyelete alatt. A minisztérium munkájában résztvett még számos országos hatáskörű szaktanács /pl. Országos Állategészségügyi Tanács, Országos Birtokrendező Tanács, Mezőgazdasági Kisérletügyi Tanács/, bizottság, /pl. Országos Gazdasági Bizottság, Országos Ingatlanforgalmi Bizottság, Központi Lőtőrzskönyvező Bizottság, Országos Tejgazdasági Bizottság/, hivatal /pl. Országos Gazdasági Munkaközvetítő Hivatal, Országos öntözésügyi Hivatal/ is, amelyek önállóan működtek, viszont szorosan hozzátartoztak a minisztérium szervezetéhez a hosszabb-rövidebb ideig működött kormánybiztosságok /pl. Országos Borászati Kormánybiztosság, Rábaszabályozási Kormánybiztosság, Felvidéki Földbirtokrendezési ügyek Kormánybiztosa/, minisztériumi kirendeltségek /pl. Fiumei Munkásközvetitő Kirendeltség, a Hegyvidéki-, Székelyföldi-, Temesvári-, Eperjesi-, Délvidéki-, Erdélyi Kirendeltség stb./. A felszabadulás után, 1948-49-ben, az uj szocialista termelési rend követelményeinek megfelelően szervezték át a minisztériumot és a földművelési igazgatás egész szervezetét, mert a tervszerű gazdálkodás megvalósítása a régi szervezettel és annak elavult módszereivel nem volt végrehajtható. Gyökeresen megváltozott a minisztérium szervezete, hatásköre és ügyköre* Főfeladata a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szervezése, a szocialista gazdálkodás tervszerű állami irányítása és fejlesztése lett. Felügyeletet gyakorol a termelőszövetkezetek, a gépállomások, a kísérleti és tangazdaságok, a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, gazdaságok, intézetek, intézmények, valamint az egyéni termelők mezőgazdasági tevékenysége felett. A minisztérium megváltozott hatáskörének és ügykörének megfelelően alakították ki az uj szervezetet, miszerint elvi főosztályokra és termelési főigazgatóságokra tagolódik. Főosztályai: a titkárság, a terv- és közgazdasági, a szövetkezetpolitikai, a földbirtokrendezési, a személyzeti, valamint a pénzügyi főosztály. Főigazgatóságai: a növénytermesztési, az állattenyésztési, a gépállomási és gépesítési., a szakoktatási és kisérletUgyi, valamint az állami gazdaságok főigazgatósága. A korábban működött erdészeti és vízügyi főosztályokból önálló, országos hatáskörű szervek alakultak /Országos Erdészeti Főigazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság/. Az elvi irányítás egységessé tétele céljából létrehozták a minisztérium legmagasabb szintű testületét, a kollégiumot, amelynek tanácsát a miniszter minden fontos ügyben kikéri. Ügyintézés A minisztériumi ügyintézés a következő, láncszerűen egymáshoz kapcsolódó munkamozzanatokból tevődött össze: Postabontás, — a beérkezett posta felbontása és osztályozása. Iktatás, — a beadványnak érkezési bélyegzővel, iktatószámmal való ellátása, jellemző adatainak az előadóivre, iktatóivre való feljegyzése, rautatózása és előirattal való felszerelése.