Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Gyalay Mihály: Egy újtípusú szervnyilvántartás / 123–127. o.

- 125 A fenti csoportosítás elvi kritériumait bírálni nem feladatom; a célszerűség azonban felvet néhány gyakorlati észrevételt* Ilyen elsőként az aránytalanság* Különösen szembeötlik ez az első két csoport szemléletekor: 2. számú tábla. Az 1* számú tábla kiemelt adatai í t t Jp* Mint látjuk az aránytalanságot az értékhatár alatti- és felettiség tovább torzltja. A szembetűnő hátrány esete után nézzünk meg egy rejtett fogyatékosságot is, A táblázat, a VII. és IX. szám alatt, az állami szin házak, nyomdák, lap- és könyvkiadók csoportját állítja külön. Ez azért helytelen, mert egy tizenöttagu /viszonylag kisszámú/ csoportosításon belül nehéz különbséget vonni egy egyébként teljesen azonos minőségi ismérveket felmutató állami vagy tanácsi színház, nyomda stb. között. Függetlenül a hasonló disztinkcióknak igazgatási utón bekövetkező bármilyen rendezésétől, az 1dézett példa szerinti szervek számbeli értéke együttesen sem haladja meg az 1*2 ezreléket* A fenti analógiára ismételhető esetek nyomán /a XI. - XV. csoportok fenntartásával/ a rendszer bürokráciába torkollana. Az előbbi táblázatot, részletező csoportjegyzékek egészitették ki. Bzek taxatíve felsoroltak, egyrészt valamennyi értékhatár feletti szervet; másrészt a minimum alattiakat is igyekeztek - bár igen hiányosan és valószínűleg a gyakorlat folyamán kiegészítve - összeírni. Ugyanekkor a látogatott szervek nem levéltári értékű anyagára vonatkozó selejt-jegyzőkönyveket és egyéb feljegyzéseket - mint már emiitettem - két korábbi rendszerezésben kellett volna lerakni. A lerakónak, segédeszköz nélkül, Ismernie kellett volna minden látogatott szervet, a szemlék időpontját, valamint azt, hogy as adott dátumkor érvényben volt rendszer az anyagot hova sorolta volna, ml volt a szerv esetleges jogelődje; megszűnte esetén pedig e tény időpontjáról és körülményeiről is tudnia kellett Volna. -o-oEgy uj rendszer megalkotása céljából, első feladatomul, az előfordulások gyakoriságának megállapításához, a teljes anyagot általam készített palliumokba raktam szét* Ezeken, a szerv pontos nevén és cimén kívül, semmiféle jelzést nem alkalmaztam* Az Így felgyűlt és mintegy tizezer iratot tartalmazó 1.239 fonddossziét szoros betűrendbe zártam és valamennyiről - a palliumi adatokat tartalmazó - kis kartotékokat készítettem, amelyeket különböző kombinációkban szétrakosgattam* Eljárásom nyomán elkerülhetetlen törvény, szerűséggel alakult ki a következő csoportosítást