Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.
- 65 A fenti eszmei állásfoglalás után az alábbi fondrendszert javasoljuk a tanácsi iratkezelés levéltári anyagának elbírálásánál* A XXIII* Tanácsok fondcsoportban a fondok felsorolásánál két periódusnak kell érvényesülnie a fentebb kifejtettek alapján* Az 195o-1954. évek közötti preiődusban teljesen önálló fondót alkotnak a Tanácsok iratai, amelyeknek állagai kibővülnek már ebben az időpontban is a tanácsülési jegyzőkönyveken és az iratokon kivül az állandó bizottságok jegyzőkönyveivel és irataival* Az állandó bizottságok mind az első, mind a második tanácstörvény szerint magának a tanácsnak szervei még akkor is, ha tevékenységük a szakigazgatás munkájának támogatásában merül ki* A tanácsnak tartoznak beszámolni s az állandó bizottságok tagjainak támogató munkájában nem a szakigazgatás lendülete érvényesül, hanem a tanácstagok aktivitása, alkotó szerepe* Strukturálisan épfenugy, mint funkciójuk tartalmát nézve a tanácsi fondképzés lényegéhez tartozó állagok* Sző lehetne arról is az előzőek alapján, hogy az állandó bizottságok mellett a társadalmi bizottságokkal kellene az állagok sorát kiegészíteni* . A Tanácsok fondja esetén az 195oA954» évi periódusban az alábbi elosztás szerint gondolható el az állagok felállítása: X* Hegye Tanácsa Végrehajtóbizottsága. Ennek állagai volnának t a 143/1950*/V*18./ M.T.sz. rendeletnek /M.K.85.sz./ megfelelően megyében a Titkárság, I* Pénzügyi o*, II. Terv- és statisztikai o*, III. Igazgatási o*, IV* Ipari o*, V* Kereskedelmi o*, VI. Mezőgazdasági o., VII. Építésügyi o., VIII* Közlekedési o*, IX. Oktatási és népművelési o., X. Közegészségügyi és népjóléti o., XI. Munkaerőgazdálkodási osztály. Ez a felsorolás a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak szakágazati szervezetét érinti* Az osztályok beosztása és szervezeti felépítése időnkint változott még e perióduson belül is, mert volt idő, amikor a népművelési csoport önálló osztállyá fejlődött, átalakult a X* osztály is, stb* Mindezeket a változásokat a levéltárnak figyelemmel kell kísérnie és az állagokat aszerint kell kialakítania* , Amikor azt javasoltuk, hogy a tanácsi osztályokat a végrehajtő bizottság szerveként tekintsük 195o-1954. évek között, az előzőkben már hangsúlyozott megfontolásokon kivül elsősorban az vezetett, hogy végeredményben ekkor az osztályok hatósági jogköre még nem érvényesült és nem is érvényesülhetett* Bármilyen kettős alárendeltség alatt állottak az osztályok, tehát bármilyen módon kellett közvetlenül állami főhatóságtól származó kezdeményezést végrehajtaniok, munkájuk mégis a végrehajtő bizottság utján, annak közbenjöttével mutatkozott meg és saját hatáskörben kevés ügy nyert elintézést az iratok tömegének tanúsága szerint* Érdekes ellentmondása a történeti fejlődés adott szakaszának az a tény, hogy az egyes osztályok 195o-1956. évek között decentralizált módon saját maguk kezelték irataikat a csoportszámos iratkezelési rendszer alkalmazásával* Ugyanakkor pedig irányításuk erősen centralizált volt s a vb* adott ki számukra utasításokat, közvetített miniszteri rendeleteket, az osztályok jelentéseit pedig az osztályvezetőn kivül az illetékss vb. elnökhelyettes vagy maga az elnök irta alá a szakminisztériumokhoz történt előterjesztések esetén is. Az iratkezelés és a regisztratura tehát az osztályiktatás rendjéből
