Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komjáthy Miklós: Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára okleveleinek lajstromozása, regesztázása / 36–48. o.
44 Is, hogy a pecsétek közül hány ép, csonka, kopott, töredezett stb., 111. hánynak maradt csupán nyoma. /Pl.: függőpecsétje zsinórostól elveszett,/. Rányomott pecséteknél a papirfelzetről is meg k.11 emlékezni. Függőpecsét esetében a zsinórról, 111, annak anyagáról kell szólni. A pecsét anyagáról csal; abban az esetben kell megemlékezni, ha az nem viasz. Ha e tárgyban a lajstromlap nem mond semmit, akkor ez azt jelenti, hogy a pecsét viaszból van. Átírás esetében e rovat Trésen marad. 7» Tárgyt B rovatba a lajstromozott irat tárgyát kell beírni. Mint már a bevezetőben is sző volt róla, a Diplomatikai Levéltár anyagáról készült segédletek 1 Szül eme legrészletesebb segédlet kidolgozásában Itt következett be az elmúlt évek gyakorlatával szemben a leggyökeresebb változás, amennyiben most az iratokról készülő lajstromoknak csupán az irat tárgyát kell megadniok. Ember Győző id, tanulmányában /79.1./ azt mondja, hogy "a tárgyra vonatkozó adatban szerepelnie kell annak, hogy a kérdéses iratot ki, kinek, hol, milyen okból, milyen céllal és miről irta 1 *. A lajstromlap készítőjének a tárgyrovat kitöltésénél ezt a megállapítást kell szem előtt tartania. Azzal a megszorítással, hogy az előző rovatokban már szerepelt adatokat /az irat kibocsátója, címzettje stb./ caak albán az esetben kell újra felvennie, ha ezek nélkül a tárgymeghatározásnak nem lenne értelme, 111. ha ezt stiláris szempontok kívánják. A tárgyrovat terjedelmére és formájára nézve Mályusz Elemér Zsigmondkori Oklevéltárának a kiadott oklevelekről készült, petittel szedett szövegrovatai szo?ráihatnak irányításul. Ha a lajstroralap készítője ugy látja, hogy az irat forrásértéke tartalmi ismertetést is megérdemel, a tárgyat - kivételesen - bővebben fejtheti ki, azaz a tárgyrovatba az irat szövegének tartalmi kivonatát Írja. Ha egy, már lajstromozott irat kerül ismét a lajstromlap készítőjének kezébe /akár egy eredeti - átirat, vagy másolati formában, akár egy má* solat - eredetiben stb,/, akkor, amint erre fentebb már történt u+alás, az utóbb kézbe vett irat lajstromlapjának tárgyrovatába hivatkozásképpen elég a már lajstromozott példány Dl.-számát bevezetni. Ha az irat megmondja, hogy a benne Bzereplő helyeégek melyik megyében feküdték, akkor a megye nevét jelzőként kell a helységnevek elé irni. Ha a megyét az irat nem nevezi meg, Lipszky alapján igyekezzék a lajstromlap készítője azt megállapítani. Megállapításának eredményét az alább jellemzendő "Megjegyzések" rovatába Írja be. 1/ Réezletekbemenően szabályozni a tárgyrovat kitől téséve? kapcsolatos eljárást nem lehet. Legkevésbé abban az esetben, ha a lajstromlap készitője a tárgyat, az előbb jelzett, vagy más okból, bővebben szándékozik kifejteni. /Kár lenne kétségbevonni, hogy a tartalmi kivonatok egységesítése itt ütközik a legtöbb akadályba, s az egységes eljárástól eltérő, egyéni változatoknak itt van a legtöbb jogosultsága./* Az eljárásmód lehető egységességének biztosítása végett azonban néhány, alkalmasint sürün adódó körülményre utalni kell.
