Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.
egyhangúlag megszavazott Lodge-Brown act-ot f mely a szövetségi Igazgatás executive branch -ai működésének megjavítása érdekében egy bizottságot hozott létre. Ennek a bizottságnak feladata volt megvizsgálni valamennyi szerv munkamódezerét és javaslatokat tenni a közügyek intézésének gazdaságosabbá, hatékonyabbá és gyorsabbá tételére. A bizottságnak tizenkét törvényhozó* tagja volt s ezek mindegyike köteles volt további két-két uj tagot javasolni: egyiket az állami, másikat a magánszektorból. A bizottság elnökévé Hoover volt elnököt, alelnökévé pedig Dean Acheson-t nevezték ki. A bizottság, melynek l,9oo.ooo dollár összegű hitelt bocsátottak rendelkezésére, task forces-oknak nevezett munkacsapatokat szervezett: ezek önálló egységek voltak és 3oo szakértőt foglalkoztattak. A records manaKement a Hoover bizottság programjában eredetileg nem is szerepelt. De meg kellett ragadni az alkalmat s szembe kellett végre nézni azzal a pokoli kérdéssel: az anyagi eszközök rendelkezésre álltak, a széleskörű vizsgálatok lehetősége megszületett, de adva voltak a gyakorlati megvalósítás lehetőségei is. A kezdeményezés Emmett J. Leahy-tól, a Szövetségi Levéltár volt tisztviselőjétől származott, aki akkor a National Records Management Councll-nak volt az igazgatója. Ezt a magán jellegű, de nem lukrativ célú szervezetet épp ebben az időben hozták létre azzal a rendeltetéssel, hogy irattári és iretmegőrzé^i kérdésekben a vállalatoknak tanácsokat adjon /25A A r ecords mansgement kérdéseinek megvizsgálása érdekében Leahy már 1948 januárjában kérte egy külön task force megszervezését. Nagyon kevéssel később hasonló tárgyú kérelmet terjesztett elő Grover is, az Egyesült Államok levéltárosa. Április 12-én a National Records kam^ement Counclj. megbízást kapott arra, hogy megszervezze az emiitett task forceot. melynek elnökévé Leahy-t nevezték ki és három tisztviselő - köztük Grover és egy magánszektorban dolgozó levéltáros - került be a szakértő tagok közé. A munka lendületesen haladt. Mind a vezetésben és a konklúziók elemzésének módszerében, mind az ezeket irányitó elvekben /26/ fel lehetett fedezni Leahy erőteljes egyéniségének, valamint az általános eszmékben és a háború alatt a tengerészet records-jainak kezelése során szerzett gyakorlati tapasztalatokban gazdag tudásának nyomait. Gyakorlati munkája révén Leahy megbizonyosodott arról, hogy elgondolásai helyesek. A task force október 14-én terjesztette jelentését a Hoover bizottság elé. A jelentés mindenek előtt emlékeztetett arra, hogy a szövetségi szervek irattárában több mint 6.000 kilométer mennyiségű iratanyag van és 12oo ; millió dollárra beci'ilte az iratok létrehozására és megőrzésére fordított kiadások egy évi összegét. A jelentés a következő javaslatokat fcglalta magában: 1./ egy a Szövetségi Levéltárat, valamint a honvédelri tárca szervezetében, továbbá a más szervek keretében már működő átmeneti raktárakat is magában foglaló, és Pederal Records Administrationnak nevezendő uj intézménynek megadni a tárcaközi szövetségi átmeneti raktárak /federal records certejv / , létesítésének és irányításának, valamint az iratkezelési reformok és az ezen a területen elérhető 1/ executive branch «• közigazgatási ágazat 2/ federal records cente rs * szövetségi szervek iratainak átmeneti raktára
