Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.
- 11 takarékosa* kormányszinten történő előmozdításának lehetőségét; 2./a federal records managemen t ao^ r^gszavazája révén biztosítani a szövetségi szervek iratainak létrehozása, megőrzése, rendezése és selejtezése fölötti törvényes felügyeleti ^og gyakorlását| 3./ minden szervnél kijelölni a recorda manageaent officer -t, ak J az uj Federal Records Adminlstration által meghatározott normáknak megfelelően irányítja majd - e Federal Records Admlnistratio-} felügyelete mellett - az ezekre a kérdésekre vonatkozó munkaprogram valóraváltását. • '•" i •••; ; A bizottság a kongresszus elé terjesztett saját jelentésébe belefoglalta a "Leahy-fJle jelentés" lényegét. Sőt, azt Is ja* ísolta, hogy a tervezett roderal Records Adminlstration a megszervezendő Offflaa of generál services keretébe illesztessék be. 1949 június 12-én a Hoover bizottságit feloszlatták. A task forcc és a bizottság jelentése heves vitákst váltat ki a Szövetségi Levéltár alkalmazottai kö;öttt különösen é Szövetségi Levéltár számár^ az uj szervezetett kijelölt hely váltott ki sok vitát, A végleges álláspont nehezen alakult ki, mert attől tartottak egyfelől, hogy ezzel a szarvezeti változással a levéltár elveszítheti önállóságát és tudomá^yo™ intézeti jellegét, márfelől viszont attól féltek, hogy megmaradva a korábbi keretek közt a levéltár kimaradhat egy olyan akcióból, melyben pedig a legnagyobb mértékben érdekelt. A törvényhozási döntések 1949-ben é*s 195o-b«n születtek meg. /Bz esetben nem a fisca-t years, hanem a naptári évek rendszerét alkalmazz-tk./ A Federal proner+y and edmlnlstrative servloes act 1949 június 3o-án létrehozta a General Services A^mlnistration-t /G.S.A,/, mely magába olvasztotta egvéb szervek között a Szövetségi Levéltárat is. Az E^esült Államok levéltárosának jogköre átment a General Services adminlstration vezetőjének hatáskörébe, a Szövetségi Levéltár megszűnt Önálló közigazgatási entitásként létezni és a National Arohlves and Records Service /N.A.E.S./ név alatt folytatta működését. 195o szeptemberében a köztársasági elnök jóváhagyta a Federal reoords actot. Ez az uj jogszabály elsőizben fogalmazta meg törvényhozási azlnt^n a records management fogalmát, méghozzá kiterjesztő értelmezésben, araenynyiben ebbe a fogalomkörbe utalta a records-ok létrehozásának és megőrzésének kérdését épp ugy, mint a records-ok selejtezésének és levéltári megőrzésbe adásának kérdését. A G.S.A. vezetőjének hatáskörébe utalta az iratok keletkezési rendjének megjavítását, a közigazgatási szempontból "élőnek" tekintendő, valamint a "holt" iratok kezelésével kapcsolatos Ügyeket stb. Feladatát képezte mindenekelőtt az uj re cords centersek megszervezése és irányítása., a már korábban Is működött records centere ugyanis megőrizték önállóságukat. A G.S.A. vezetője rövidesen átruházta hatáskörét a N.A.R.S. vezetőjére. A levéltárban egy Records Management Division kezdte nw»g működését. Ugyanakkor az állam egész területén a G.S.A. szempontjainak megfelelően kialakított tl-> körzet mindegyikén records management Bervices-eket hoztak létre. Végül az 195o évi törvény arra kötelezte a különböző közigazgatási szer1/ federal records management act « szövetségi törvény a "records management"" • ről 2/ records management officer « a records mamgement viteléért felelős tisztviselő V fiscel years • költségvetési évek
