Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 29 ­levéltári fondok", mind egyrészt az egyének jogi helyzetét, másrészt a mezőgazda­sági életet tükröző egyéb levéltári források között emiitett dokumentumfajták több­sége a föld jogi helyzetére vonatkozóan is nyújt felvilágositásokát. Elvben telje­sen fölösleges volna ezeket újból felsorolni. Bizonyos esetekben azonban mégsem ke­rülhetem el, de most már más oldalról vizsgálom ezeket a fondokat. így nyilvánvaló, hogy a birtokok közvetlen műveléséből származó fondokban a tulajdonjogra vonatkozó* adatokat, a bérleti gazdálkodásból származó fondokban pedig bérletügyekre vonatko­zó irományokat is találhatunk: ezt fölösleges ismételnünk. Ellenben a bizonyos ter­mónyhányad fejében bérbeadott földek jegyzékei - a közvetett gazdálkodási fondok lényeges részei - egyszersmind a réteket vagy telkeket megművelő személyek szem­pontjából a föld helyzetére vonatkozó forrásanyagnak is tekinthetők. Ha a földet ténylegesen megművelő személyek szemszögéből vizsgáljuk a kér­dést, a forrásanyagot két csoportba oszthatjuk: azokra, amelyek a föld megszerzésé­ről tájékoztatnak, másrészt azokra, amelyek a szerzett jogokat irják le. A föld megszerzése kétféle módon történhetik: Egyes esetekben a nullpont: a sivatag, az erdő, a parlag vagy a meghódí­tott terület a kiindulás. Ilyen esetekben telepitésről vagy gyarmatosítás ról beszé­lünk: az uj városok körül, a szüzföldeken, a kiüritett területeken bizonyos rend­szer szerint földeket osztanak ki. Földet lehet szerezni közösségek vagy egyének javára történő tulajd onjog­átruházás révén is. Az irást alkalmazó civilizációk történetében /s minket ezúttal csak ezek érdekelnek/ az efféle jogátruházásoknak különféle okiratok felelnek meg, amelyek akár tulajdonról, haszonélvezetről, bérbevételről, juttatásról, akár csak átmeneti jellegű megszállásról is legyen szó, a birtokviszonyokról nyújtanak felvi­lágosi tást. Ezek az iratok létrehozóik szerint magán- vagy köziratok, tartalmuk szerint pedig - a konkrét esetnek és jogviszonyoknak megfelelően - adásvételi, bér­leti, osztozkodási szerződések, végrendeletek, birói Ítéletek, végzések, stb. le­hetnek, mig jellegük szerint egyszerű, többé-kevésbé hitelesített dokumentumok,köz­jegyzői hiteles kiadványok, birói vagy közigazgatási kiadványok lehetnek. Az ira­tok néhol okiratgyüjteményekben, néhol a telekkönyvi iratok között, néhol más fon­dokban találhatók. Mindezek a források igen hasznosak az egyedi esetek, továbbá a jogszabá­lyok s joggyakorlatok tanulmányozása szempontjából. Gazdasági és földrajzi, továb­bá statisztikai tárgyú kutatásokra csakis akkor alkalmasak, ha teljes sorozatokkal rendelkezünk és ha azokat teljes egészükben feltárjuk. Azokat a dokumentumokat, a ­melyek egy vagy több keresztmetszetet adnak egy nagyobb földterület jogi helyzet é­ről általában, inkább használják a kutatók. Az ilyenfajta adatokat tartalmazó dokumentumok a leirt jelenségek egyön­tetűsége és azok földrajzi és gazdasági kiterjedése szerint különböznek egymástól. Tartalmuk és jelentőségük szerint a legkevésbé érdekesek az egyszerű gaz­dasági könyvek, melyekben a tulajdonos, /vagy a jog szerinti birtokos/ részletesen leirja azokat a birtokokat, melyeken közvetve Vagy közvetlenül gazdálkodik. Ezek­nél érdekesebbek azok a kimutatások, melyekben egy személy, egy község, valamely hitbizománynak a kezelője, stb. leltárba foglalja mindazokat a földeket, melyek ti­tán járandóságokat kap. Néha azonban nehéz eldönteni, hogy hűbéri szolgáltatásról van-e szó, vagy pedig egyfajta földadóról, mely többé-kevésbé a föld értéke, terü­lete, valódi vagy potenciális hozama alapján állapíttatott meg. S ezzel el is ér­keztünk az adózási iratokhoz, melyek közül ki kell emelnünk az egyházi, általában tized-adózásra vonatkozó iratokat, főképp amikor ezt az adót a föld összes termé­nyei alapján vetik ki s igy az íratok több szempontból értékes felvilágosításokat nyújtanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom