Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 5 Sajnálni lehet azt is, hogy olyan földrészekből, ahol az agrárkérdés különös jelentőséggel bir, semmiféle adatot nem kaptunk. így adódik pl., hogy Kuba kivételével semmit sem tudunk a trópusi országokról. 4 többi független állam és. azok korábbi gyarmatositói gyakran figyelemreméltó dokumentumanyaggal rendelkeznek, erről azonban semmit sem közöltek velünk /kivétel Franciaország Algéria vonatkozásában/, vagy legföljebb csak annyit, hogy ilyen anyag meglétét jelzik. A beszámoló korlátai Panaszaimat csak elvi sikon fogalmazom meg. Mert igenis kinos volt határokat szabni egy hallatlanul gazdag anyagnak: csupán igy tudtam a lehető leggyorsabb és a legkevésbé tökéletlen módon erről az anyagról számot adni. így például a különböző országokból érkezett válaszokból ki kellett hagynom az általános jellegű adatokat s csak az újszerű tájékoztatásokra lehettem figyelemmel. Pedig még ezek az előbb emiitett megfigyelések is egymással párhuzamba állitva esetleg rejtett összefüggésekre vethetnének fényt, az én történeti ismereteim azonban nem elegendők ahhoz, hogy ezekre a következtetésekre túlságosan nagy figyelmet tudtam volna forditani. A követett kényszerű eljárás viszont súlyosan megnyirbálta az elért eredmény értókét. S ezért kell fölvetnem a kérdést: mi történjék a továbbiakban a beérkezett válaszokkal? Véleményem szerint nagy kár volna, ha az ankét egyetlen terméke ez az én beszámolóm lenne, még ha ezt a budapesti viták során ki is bővitjük, gazdagabbá is tesszük. Nem volna fölösleges megfontolni a Nyolcadik Kerek Asztal Értekezlet dokumentumai e részének közzétételét. Ez a közlemény képezhetné később az agrártörténet levéltári forrásai általános útmutatójának összeállításával foglalkozó levéltárosok és történészek munkájának az alapját. Ez esetben a hozzám intézett válaszokat át kellene adni az arra kijelölt személyeknek. A válaszok egyike-másika /pl. az Egyesült Államoké, a Német Demokratikus Köztársaságé, Kubáé, Dániáé, Spanyolországé, a Német Szövetséges Köztársaság egyes államaié, Jugoszláviáé stb,/ igen emélyült munka eredménye s az itt következő lapokon általam elmondandók csak tökéletlen képet adhatnak az azokban ismertetett fondokról és kutatási lehetőségekről. Kiváltképpen áll ez a francia Archives Nationales "Ancien régime" /feudáliskori/ fondjára, melyről túlságosan későn kaptam tájékoztatást. Megemlítem mellesleg, hogy ezt az utóbbi pontot, noha igen fontosnak tartom, meglehetősen elhanyagoltam. Bármi lenne is javaslatom sorsa, még ha a Kerek Asztal nem is venné figyelembe, azt mindenképp kívánatosnak tartanára, hogy ezen legnagyobb érdeklMésr© számot tartó adatgyűjtés további sorsának kérdését okvetlenül megvizsgálja* Egyéb megjegyzések Mint várható is volt, a kérdésekre érkezett válaszokban emiitett fondok a jelenlegi országoktól különböző területekre vonatkoznak. Egyes esetekben csak a régi felségterületekre: igy például a Habsburgokóra vonatkoznak, amelyre a Mária Terézia-féle telekösszeirás "membra disjecta"-! /ezekkel Luxemburgban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában találkozunk/ és a jobbágyság eltörlését megelőző, az 1849-1853 évből való /magyarországi, csehszlovákiai, jugoszláviai/ dokumentumok tartalmaznak adatokat. Msfelől a fondok közötti hasonlóságból hol a közjogi szervezet /kozjegyzőség/, hol egyes egyházi rendszerek /dézsma, püspöki egyházlátogatások/ területi elterjedésének hatásaira lehet következtetni. Sokkal nehezebb nyomon követni a földmivelés technikai fejlődésének folyamatát. Találunk azonban erre vonatkozó adatokat is a tudományos intézeti fondok-