Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 4 Összefoglaló jelentés I. rész A LEVÉLTÁRAK ÉS AZ AGRÁRTÖRTÉNET NÉHÁNY ELŐZETES MEGJEGYZÉS A téma jelentősébe A kérdőívnek erre a fejezetére érkezett válaszok számából /20 önálló államot képviselő 26 intézmény válaszolt/ és minőségéből kitűnik, hogy a levéltárosok általában nagy jelentőséget tulajdonítottak a budapesti tárgyalások fő témájának. Egyesek külön is hangsúlyozták a téma jelentőségét és ezek véleménye valamennyiünk meggyőződését tükrözi. Történeti iskolához való tartozásuktól függetlenül valamennyien megállapítják először is, hogy az agrártörténet - gazdasági, szociális, sőt politikai szempontból - a különböző népeknek az iparosodás előtti történetével csaknem egyértelmű, s azóta is a társadalmak életének, fejlődésének lényeges részét képezi. Természetesen, ennek a ténynek levéltári tükröződése is jelentős. A következőket olvassuk például: "Minthogy Dánia korábban mezőgazdasági jellegű ország volt, levéltári forrásainak zöme valamilyen módon agrártörténeti vonatkozásokat is tartalmaz." "Igen csekély azoknak a levéltári fondóknak a száma, amelyek közvetve vagy . közvetlenül, ne tartalmaznának agrártörténeti adatokat /.../ különösen olyan or- .. szagokban, mint Jugoszlávia, amely még a közelmúltban is, jórészt agrár ország volt." A kérdés iránti érdeklődés nem korlátozódik azonban a történelmi szempontokra, hanem azokból kiindulva a jelenkori problémák tisztázására irányul, s ezzel irányt szab a levéltári tevékenységnek is. "A Kerek Asztal fő témája - mondja a kubai Nemzeti Levéltár igazgatója - igen nagy jelentőséggel bir az országunk dokumentációs szervezete által végzett kutatások szempontjából." A cseh válasz: "A földmivelést illető levéltári anyag jelentőségét csak fokozza az a tény, hogy az agrárvonatkozásu fondók a történeti tanulmányokon kivül alapul szolgálnak egyéb kutatásokhoz is, főképp azokhoz, melyek a földmüvelésügy technikai és tudományos I fejlődésével foglalkoznak." Az ankét korlátai Ebben a vonatkozásban sajnálatosnak kell tekintenünk azt a tényt, hogy arkétunk és a beszámoló meglehetősen szűk határok közé van szorítva. E korlátozásnak több oka van. A korlátozás elsősorban éppen a tárgyalt anyag fontosságából következik: 1 nem lehetett mindent elmondani. Mint a Public Record Office megfogalmazza: "C3ak a téma felszínét lehetett érinteni" és"az itt következő közlések csak a főbb levéltári források egyikóről-másikáról tudnak részlegesen számot adni." Ez meglehetősen sajnálatos, de vajon hogyan kerülhettük volna el? Hogyan akadályozhattuk volna meg - főképp a legujabbkor vonatkozásában - hogy ne keletkezzék bizonyos fogalomzavar az intézmények ismertetése és a feltehetően általuk termelt levéltári fondok leírása között?
