Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Bilkei Gorzó Nándor: Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet (ATUKI) irattározási és kezelési rendtartása / 207–211. o.

- 207 csoportja. Ezeknél a V 'rkezo iratra általában a választ külön kell megadnia a jogtanácsosnak esetleges közbenső intézkedések megtétele után. Az ilyen ü­gyeket a jogtanácsosok általában iktatják. Ez néha a képviselt szerv iktató­számán, kivételesen perszámhoz hasonlóan évre való tekintet nélkül folyamatos számokkal történik. Ezeknek a jogi iratoknak a kezelési módja talán a leg­változatosabb. Egyesek alszárcokat adnak az iktatószámnak, mások alapszám vagy utószám szerint csoportosítva tárolják az ilyen ügyöket. Általánosságban mond­hatjuk, hogy az ilyen, nem eljárásos ügyek kisebb számúak szoktak lenni, mint az eljárásosak. A peres és ehhez hasonló eljárásoknál eléggé általános az a gya­korlatban jól bevált szokás, hogy az évtől függetlenül haladó perszámokkal dolgosnak. Egyeseknél a perszám lajstromszám, amelynek alszémai is vannak az érkező és kimenő ügyiratok számára, másoknál viszont a perszám inkább irattá­ri szám jellegű, A perszámmal kezelt ügyhöz tartozó iratokat esetleg külön is iktatják, de minden esetre a perszámrnal ellátva, egységes csomóban tárol­ják. Ezeket a csomókat többé-kevésbé igényes borítólapba helyezik. Valamennyi jogtanácsos ügykezelésének egyik legfontosabb segéd­könyve a határidőnapló, amelyet többnyire minden egyes jogtanácsos külön ve­zet* A jogtanácsosok pénzkezelését néha a képviselt szerv intézi. A­hol a jogi képviselet pénzt kezel, kimutatások, könyvelés jellegű nyilván­tartások ie vannak a perceomóknál. Bilkei Gorzó Nándor: AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ INTÉZET /ATUKI/ IRAT­TÁROZÁSI ÉS KEZELÉSI RENDTARTÁSA Az ATUKI, tekintettel a géperejű járművek nemzetgazdasági és kul­turális fontosságára, jövő fejlődésére, a legfontosabb tudományos intézmények egyike. A Szovjetunió műszaki szervezettsége adta meg annak idején az i­devonatkoző lehető legpraktikusabb útmutatásokat. A jogelődnek tekinthető magyar Automobil Kísérleti Állomás alap­jain indult meg. a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Főbizottságá­nak elhatározására 1951. január 1-ével a tudományos kutatómunka. 1952. május 15-én a Közlekedési Minisztérium Tervgazdasági Osztálya veti fel először az

Next

/
Oldalképek
Tartalom