Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Balás Gábor: A főváros jogtanácsosi szerveinek ügykezelése / 200–207. o.
- 201 A fóval a valamennyi szerve Jogtanácsosának ügykezelését ismertetni túlzott aprólékosságot jelentene, s ezért itt csak néhány szerv ügykezelési módjával foglalkozunk. A tiszti ügyészség, a III. igazgatási osztály és a Fővárosi Jogi Iroda ügykezelésének ismertetésén kivül ooak egyes fővárosi üzemek jogi képviseletére térünk ki, A tiszti ügyészségnek már 1873-ban volt általános közigazgatási, helyesebben perenkivüli iratoknak és külön a gyámi iratoknak kezelésére lajstroma, illetve iktatókönyve. Az iktatókönyvhöz megfelelő betűrendes névmutató könyv is tartozott, amelyet eleinte a megfelelő iratkezelő könyvhöz hozzákötöttek. Kammermeyer Károly polgármester 1877-ben adta ki az "ügyészi hivatal* ügykezelési szabályzatát. | szerint osztályonként külön iktató-, határnap-, benyujtványi költség-, ügy-, illetve perkönyveket kellett vezetni névmutatóval. Ebben az időben a tiszti ügyészségnek három osztálya volt, amelyek közül az első a főváros közigazgatási és magánjogi ügyeivel, a második a gyámi és gondnoksági ügyekkel, a harmadik pedig az adóés illetékügyekkel foglalkozott. Ezeknek az osztályoknak, későbbi nevükön ügycsoportoknak száma az első világháború idején növekedett, 1930-ban már 6 ügycsoport, 1947-ben már 12 működött. Az ügycsoportok száma ezt követően végül 7-re csökkent. Az ügykezelés szempontjából fontos intézkedésnek kell tekinteni a tiszti ügyészség ügyviteli szabályaira vonatkozó 1000/1939. I. ez, polgármesteri rendelkezést /röviden Tüsz./, amely az 1882/1939* I. pm. sz. rendeletben foglalt csekélyebb módosítással az 1944* év végéig volt érvényben. Korábban a tiszti ügyészség a kihágásl és gyámi ügyiratokon kivül minden iratot iktatott. A tiszti ügyészség segédhivatala a peres ttgydarabra a perszámot, a perenkivüli ügydarabokra pedig az alapszámot irta. Ezek az alapszámok az ügyben előfordult első ügyirat iktatószámával voltak azonosak. A Tüsz. rendszerében csak a perenkivüli ügyekben maradt fenn a régi rendezer. A peres ügyeket s egyes perenkivüli eljárások iratait lajstromozták. Mig korábban a gyámi ügyek kivételével az egyes períratok tárolására szolgáló iratboritékok oldalról, kétszer keskenyre behajtott sáfrányszinü kartonpapirból készültek, a Tüsz. kezelési rendszerében az eljárás különbözősége szerint különféle szinü lratboritékokat használtak. A perek közül a haszonbérletiek és bérletiek S z b. jelzéssel és kék vonallal, a többi polgári perek általában Sz^ jelzéssel, vonal nélküli narancsszínű borítékba kerültek. A gyámi és gondnoksági perek (fix jelzéssel szürke, a kincstér képviseletében folyt perek Kt^ jelzéssel világoseárga, az alapítványi és idegen perek j^. jelzéssel fűzöld, a büntetőperek pedig B^ jelzéssel fehér
