Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.

- 172 A hatalom birtokosainak és a városi végrehajtó szolgálat irányitóinak választásánál kettős menet és kettős Ütem jelei mutatkoznak a XVI. sz.« ban az 1552. évi szabályozás alapján. Már említés történt arról, hogy 1552 április 24-én a tanács határozatot hozott, hogy a megválasztott szenátorok közül azokat, akik a biróválasztásban résztvesznek, a körülmetélés ünnepén, tehát január 1-én kell megválasztani előzetesen és ezeknek a kijelölésében az esküdtbirok a főbíróval együtt járnak el. Lényegében tehát a tanácsnokokat, aklk akkor a választott hites közönség tagjai, már áprilisban megválasztják, de a számuk kiegészítése és a tisztségviselők megválasztására irányuló uj választás csak a szűkebb klstanács keretében történik meg január 1-én azzal, hogy ezek a személyek vesznek részt április 24--én a tisztségek betöltésénél. Ilyenmódon a communitas tagjait a félévvel korábban megválasztott senatus tagjai választják meg és egészítik ki, akik viszont megválasztásuk után a közülük megbízólevéllel törtónt felruházás alapján kiküldött egyének révén április 24ón a tisztségviselőket állítják maguk fölé. /Lásd 40. jegyzet./ Ez a választási rendszer kétszeres átszűrés eredménye és az arisztokratikus jellegű szelekció minden lehetőségét biztosítja. Debrecenben megfigyelhető az is, hogy a XVI. oz.-ban a megvá3a sztott biró személye az évenkénti uj választások alkalmával a két kerületet egymással váltó rendszerben változik. Ha az egyik esztendőben alsójárási bíró volt, föltétlenül bizonyos, hogy a másik évben a főbíró a felső járásból kerül ki. Az esküdtek önállóan kerülnek a kerületek alapján megválasztásra. Az első birót, aki a senatus elnöke, a főbírói elnovezés /iudex primarius/ az esküdtbirokkal szemben illette meg. Későbben ez a név még akkor is megmaradt, amikor már a iuratusok és senatorok elnevezéB© döntő jelentésváltozáson ment át, miután senatoroknak kezdték nevezni a XVII. ss. végétől azokat az esküdteket, akiket a XVI. sz.-ban luratusoknak hívtak, tehát a klstanács tisztségviselőit, mlg a nagytanács megválasztott egyéneit attól fogva nem senatomak, hanem iuratusnak hívták. E folyamatot jelenleg nem tudjuk végigkísérni. Budán csak gazdag ember lehetett biró ós ugyanezt Kolozsvár is megkövetelte.

52

* A iuratusok szintén a megválasztott 66 nagytanácsi személy sorából kerültek ki a XVI. században. Névsoruk pl. 1571-ben a jegyzőkönyvek sorában olvasható. Általában következik ebből, hogy a megválasztott iuratusok száma csökkentette a communitas megmaradt létszámát, miután az utóbbi soraiból kerültek ki az esküdtek. A Debrecenben különböző oklevelekből ismert polgárok akár mint iuratusok, akár mint birok

53, a gazdag famíliák sorába tartoznak s, ha a senatus sorába kerültek, természetesen a patríciusok érdekképviseleti szerveként működtek. Magát a szélesebb körű polgárságot és annak önkormányzati szerveit kirekesztette az ügyek intézéséből ez a tanács és csak időnként volt kénytelen az utcaszervezet önkormányzati hálózatát figyelembe vonni, mert az adóbehajtás annak a vállain nyugodott. A biró és az esküdtek együttesen kormányozzák a vá-