Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: A levéltár és az agrártörténet / 107–114. o.

113 B/ Az agrártörténet egyéb levéltári forrásai 7/ Feudális ur és jobbágya közti jogviszony szabályozói Magyarországon az urbáriumok. Fejlett tipusuk a 15. században jelenik meg /a korábbi időből csak szolgáltatás-jegyzékeket ismerünk./ A jobbágyság eltörléséig, 1853-ig, érvényben maradnak. A családi és egyházi levéltárakban, valamint egy külön kincstári gyűjteményben ezrével maradtak ránk urbáriumok, rendszerint tárgyi csoportokban, . Az úrbéri viszonyok állami szabályozását Mária Terézia hajtotta végre. A rendezés eredményeként végbement úrbéri összeirás lapjai az egész ország területéről megvannak. Sgyik országos főhatóság, a helytartótanács, külön osztályt működtetett az úrbéri ügyek országos irányitására. A jobbágyfelszabadítás után as ország bíróságait még évtizedeken át foglalkoztatta az úrbéri viszonyok felszámolása, Irányitásuk az igazságügyrainisztérium úrbéri osztályán folyt, fellebbezési fórumuk a legfelsőbb birőság lett, tóindezek iratanyagát /úrbéri osztályok, úrbéri törvényszékek, stb./ ma Is Őrizzük, A 17* az.-tói a parasztság kötetlenebb részének joghelyzetet szerződések /contractus/ szabályozták, akárcsak a jobbágyfelszabadítás utáni időkben a "konvenciós" /egész évre szerződött/ ás "summás" /idénymunkás/ mezőgazdasági alkalmazottakét, E szerződések ugyancsak családi, egyházi levéltárakban és gyűjteményekben találhatók meg. A falusi szokásjogot sok helyen falukönyvekben foglalták össze. A 17* sz.-től ismerünk ilyeneket, k feudalizmus kora agrárnépességének Igazságszolgáltatási fóruma as "uriszék" tolt /ha a parasztközösségek apró ügyekben illetékes itélkezŐ-testUleteit le* számítjuk, ezeknek ti. alig maradt emléke/. Az úriszéki ülésjegyzőkönyvek a legtöbb nagy család levéltáréban elkülönítve találhatok meg és nem hiányzik a kiegészítésükül szolgáló bizonyító anyag sem /vallatások, tanúbizonyságok, stb./. 8/ A paraszti életre, szokásokra vonatkösd elsőrendű források a már emiitett falukönyvsk, sok esetben as urbáriumok is, nemkülönben a 18. ez. második fele óta részletesebbé váló egyházmegyei canonica visitatiok. Bőséges és nagyon életszerű, de teljességgel szétszórt és csak nagy fáradtsággal összegyűjthető adatok találhatók a peres iratok /vallatások, stb./, végrendeletek, leltárak, limitáciők és a missilie levelek közt, már a 15-16* es*-tól ktsáve, elsősorban családi /egyházi és kincstári/ levéltárakban, A mezőgazdasággal foglalkozó népesség anyagi helyzetének és e0ben demográfiai alakulásának hűséges tükrei, a fentieken kivUl, a különféle összeírások: álleal adóössseirások és egyházi dézssajegyzékek a 15. század óta /hiánytalanul as egéss országra csak a 18. sz. óta maradtak meg országos összeírások/, ugyanezekből az összeírásokból olvashatók ki a migráció adatai. Ilysn vonatkozásban említést érdemel az országos főhatóságok telepítési osztályain /depsrtaaentua impopulationale/, 111. kiküldött telepítési bizottságain /18-13.SZ./ keletkezett iratanyag.