Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: A levéltár és az agrártörténet / 107–114. o.

- 114 ­9/ A föld jogi helyzetére vonatkozó források közül mindenekelőtt a családi, egy­házi, kincstári levéltáraknak fent már emiitett birtokjogi vonatkozású irat­csoportjaira utalunk /adásvételi és, zálogszerződése^ adománylevelek, határ­járások, perek, a német kolonizáció területén elterjedt soltészlevelek, a ké­sőbbi időkből bérleti szerződések, stb./. Az adóztatás ügyének forrásai az előző pont adatösszeirásain kivül a katasz­teri földmérés iratai és térképei /a 18. sz. végétől/: a departamentum dimen­sionale-knak, az országos és területi kataszteri hivataloknak anyaga, II. Jó­zsef földmérési vállalkozásának töredékes emlékei. Az állami adóigazgatást a 19. sz. óta a központi hivatalok adóügyi osztályai, ill. az adóhivatalok irá­nyították. Megvannak a földbirtokrendezési ügyosztályok, ill. hivatalok ira­tai is. lo/ A mezőgazdasági termények elosztására, az ország belsejében folyó, ill. a külfölddel folytatott mezőgazdasági áruforgalomra sok-sok szétszórt adaton kivül ki kell emelni az országos összeírásoknak az agrártermeivények piac­körzeteire utaló pontjait /18-19. sz./, toVábbá a külkereskedelmi vámhivata­lokon vezetett un. "harmincadnaplókat" /a 16. sz.-tól/. A 18. sz. óta az or­szágos főhatóságoknak harmincad-, kereskedelmi, gabonaelosztási osztályai működtek, a kapitalista korban pedig már nem egy olyan állami szakhivatal is alakult, mint a Tejpropaganda Bizottság, Növényforgalmi Iroda, Faértékesitő Hivatal, Gabonabegyüjtési Kormánybiztosság, Dohányjövedék Központi Igazgató­sága. Ugyancsak ekkor szerveződtek meg az ólelraiszerkereskedelmi vállalatok. 11/ A feudalizmus korának falusi kisiparára vagy malomiparára nincs egységes forrásanyagunk. Legtöbbet erről a kérdésről az országos összeirások monda­nak. Megmaradtak azonban a múlt század második felétől az élelmiszeripari, textil-, bőr-, fa-, vegyipari vállalatok irattárai, nemkülönben a 18. szá­zadban megindult vizszabályozás, ármentesité3 hivatalaié,társulataié. 12/ Művelési ágakat ós birtokparcellákat apró részletességgel feltüntető község­térképeink a 18. sz. közepétől vannak. Az ország egészéről ad részletes át­tekintést az 177o-178o-as években készült első katonai felvétel /eredetije Bécsben/. Valamennyi kincstári és számos egyházi meg magánépületről a 18. sz. második felében készítettek alaprajzokat, homlokzatrajzokat és keresztmetszeteket. 13/ A mezőgazdaság-történet periférikus területeinek forrásai közül megemlitjük a mezőgazdasági főiskolák /egyetem/, ill. szakiskolák 18. sz. óta ránkraaradt iratanyagát. /NB. A kérdések konkrét formában való megválaszolását megnehezíti az a kö­rülmény, hogy az ország levéltárainak nagy része meg nem tette közzé Gond­jainak jegyzékét s azok leltárait sem publikálta./ Maksay Ferenc - Sashegyi Oszkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom