Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: A levéltár és az agrártörténet / 107–114. o.

- 112 kok állattenyésztésének, ill. erdőgazdálkodásának fejlesztésére, ezek fondjai töredékesen maradtak ránk. Az állami erdőigazgatóságok fondjai /19-2o. század/ állami levéltárakba kerültek be. W A technikai fondok_ 3/ A m.kir. Helytartótanács, mint az ország központi kormányhatósága már megalakulásakor /1724/ bizottságot hozott létre a mezőgazdaság fejlesztésének céljából. Ennek iratai a helytartótanács fondjában, annak Acta oeconomica állagában /1724-1783/ maradtak fenn, hozzájuk mutató készült. 1783 és 1848 között a helytartótanácsnak külön ügyosztálya /Departámentum oeconomiae publicae/ foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésének ügyével. Ennek irataiban lajstromok és mutatók könnyitik meg az eligazodást. A kapitalista fejlődés a 19. század közepén szakminisztériumot hozott létre a földmüvelődésügy számára, s a század második felében a földmüvelődésügyi minisztériumon belül külön szakosztályok alakultak az egyes művelési ágak /pl. erdészet, jószágigazgatás/ részére. A minisztérium alárendeltségében esetenként kormánybiztosságokat létesitettek, majd szakfelügyelőségeket /állategészségügyi, sertéshizlaló, bikanevelő, halászati, méhészeti, vadászati, kertészeti, erdészeti, borászati, öntözésügyi, növényegészségügyi szakfelügyelőség/ állítottak fel. A szocialista korszak mezőgazdálkodásának irányitó szervei a földmivelésügyi minisztérium, valamint a megyei, járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai. 4/ Az irataikat ránk hagyott érdekképviseleti szervek közül a feudális időszakból a hegyközségek /szőlőhegyek közös tulajdonosainak közösségei/, a polgári korszakból pedig a 19. században alakult Mezőgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, azután a gyümölcstermesztés és a kertészet, a tógazdaság, a tejgazdaság, a szemtermelés, paprikatermelés, bortermelés szövetkezetei, illetve részvénytársaságai, legeltetési társulatok, stb. vagy a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus irodája és a Gazdák Biztosító Intézete érdemelnek említést* 5/ A mezőgazdasági müvelés tudományos problémáinak vizsgálatára ugyancsak a 19. sz. második felében alapítottak először - állami - intézményeket. Ilyen volt a Mezőgazdasági Kisérletügyi Tanács, az Országos Mezőgazdasági Tanács, az Országos Kémiai Intézet mezőgazdasági vegyészeti kirendeltsége, az Állami Oltóanyagtermelő Intézet, vagy az Országos Talajtani Intézet. Irataik a minisztériumok irattáraival együtt kerültek az országos., illetőleg a területi levéltárak őrizetébe. 6/ A mezőgazdaság hitelügyleteinek lebonyolítására a kapitalizmus ugyanebben az időben hozta létre a megfelelő szerveket: a földhitelintézeteket, ill. bankokat, a Magyar Agrár- és Járadékbankot. Irataikat elsősorban az Országos Levéltár gazdasági osztálya őrzi. *