Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 120 A továbbiakban a jelentés véleményezi az ujabb iratanyag gyökeres átrendezését. A bizottság szerint ugyanis a levéltár célja az, hogy a hatóságoknak és a közönségnek egyaránt rendelkezésére álljon, de amellett a történelmi emlékek ; fenntartásáról is gondoskodjék. Már pedig ez a cél csak ugy érhető el és az ellenőrzés is csak akkor lesz hatásos, ha a levéltár-rendezésnek most már elodázhatatlan problémája gyors megoldást nyer. A rendezést korszakok és igazgatási ágak szerinti beosztással kellene végrehajtani s vele párhuzamosan a szabályos lajstromozást sem szabad elhanyagolni. Tekintettel azonban arra, hogy ez a nagy munka hosszú időt és j szakértelmet igényel s a korábbi rendezések azért voltak mindig sikertelenségre itólve, mivel az összes teendők a levóltárnokot terhelték, javaslatot tett a bizottság egy Írnoknak a rendezési munkálatok idejére való beállítására. Az ő segítségével az archivárius azonnal megkezdhetné munkáját, hogy az őrzött iratanyag mielőbb megfelelhessen rendeltetésének. A munkálatok ellenőrzésére pedig a közügyek iránt érdeklődő tagokból állandó felügyelő bizottságot kellene kiküldeni, amelynek egyszersmind az is feladata volna, hogy a levéltári közegeket működésükben útmutatásokkal lássa el és a munkák előrehaladásáról időnkint jelentést tegyen a törvényha| tóságnak. , Szabó Kálmán főispán a bizottság javaslatait pártolólag küldte meg a vármegyének , mely azután a rendes évnegyedes közgyűlés keretében vette tárgyalás alá a levéltár kérdését.A törvényhatósági bizottság is belátta az előadottak alapján, hogy az archívum rendezetlen állapotán sürgősen változtatni kell. Elismerte, hogy az Írnoki állás rendszeresítése - évi 500 forint javadalmazással - okvetlenül szükséges, annál is inkább, mivel "az egyedüli alkalmazott levéltárnok" idejét a gyakori keresések annyira igénybe veszik, hogy az újonnan beérkező ügydarabok rendezgetésére ugy szólván ideje sem marad. Ugyancsak magáévá tette a közgyűlés az | ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatot is és a felügyelő bizottság elnökésé Vermes Dénes vármegyei főjegyzőt tette meg. A döntés igy végre megszületett, bár az állásszervezésre vonatkozó határozat még felsőbb jóváhagyásra szorult. Fieba József levéltárnok természetesen a felterjesztés sorsától függetlenül megkezdte a rendezési munkát, mert az iratok össze-visszasága egyre több nehézséget okozott a kutatásoknál. így történt ez a belügyminiszteri körrendelet esetében is, amely a megyei archívum állapotáról és anyagáról kért részletes jelentést. *' Már a harmadik sürgetés érkezett a vármegyéhez, amikor kiderült, hogy az eredetileg megküldött kérdőív mellékleteivel együtt elkallódott. Az alispán azzal mentegette magát, hogy a rendeletet beérkezése után nyomban kiadta a levéltárnoknak, de az közben súlyosan megbetegedett, sőt meg is halt, utódja viszont képtelen a kérdéses ügydarabot a sok hivatalos iromány közt megtalálni. A megye ezért kérte a körrendelet újbóli megküldését, hogy az abban foglaltakra vonatkozólag megtehesse a szükséges intézkedéseket. Laszberg Rudolf alispán egyben már előre jelezte ebben a felterjesztésben, hogy a kórdőpontokra történő válaszadás nem lesz majd kimeritő, vagy szabatos, mive] az uj levéltárnok még alig vette ,át hivatalát s az archivumban sem eléggé otthonos. 687 A belügyminisztert az Országos levéltár 474/1880. számú felirata indítót- i ta a 18.684/1880. számú körrendelet kiadására. Eszerint a mind sűrűbben jelentkező kérdezősködések és a magyar levéltárügy felterjesztésének érdekei megkövetelik, 66/ Főispáni iratok, 1880/179. sz. 67/ Alispáni iratok. I. 1880/1729. sz. | 68/ Alispáni iratok. 1880/2716. sz.
