Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
hogy az Országos Levéltár az összes archívumok állapota és anyaga felől részletes adatokkal rendelkezzék és pedig az alábbi pontokkal kapcsolatosan: 1/ Mily helyiségben van a levéltár? Hány szobában? El van-e látva vas-ajtókkal,vas-ablakokkal? Van-e kellő világossága? Nem nedves? - 2/ Mikép vannak az iratok elhelyezve? Állványokon, szekrényekben, ládában? Mily nagyok azok körülbelül? - 3/ Mely évből való a legrégibb irat? Eredeti-e, vagy másolat? Még pedig egyszerű, vagy hiteles másolat? - 4/ Vannak-e a mohácsi csatát, 1526-0t megelőző iratok? s ha igen, körülbelül mennyi? - 5/ Mely időben kezdődnek a levéltár Összefüggő iratai? Mikor kezdődnek a város, illetőleg megyei jegyzőkönyvek? - 6/ Vannak-e még registrálatlan iratok? és mily mennyiségben? - 7/ Vannak-e 1849. utáni ujabb törvénykezési iratok és minemüek? - 8/ A levéltár konzerválása és használhatóságának emelése végett mi volna a legsürgősebb teendő? - 9/ Történt-e a levéltárban már selejtezés? és ha igen, mikor? mily eredménnyel? Időközben leérkezett a belügyminiszteri körrendelet hivatalos másolata ujabb határidő megjelölésével, bár a megye ezúttal sem sietett az elintézéssel.Többszöri sürgetés után terjesztette csak fel a levéltárnok jelentését az iratanyag rendezetlenségére és az Írnoki állás megszervezésének fontosságára való hivatkozással. y/ A belügyminiszter a jelentésnek különösen a 7.pontra adott feleletét kifogásolta. Fieba ugyanis azt közölte: "vannak és pedig vegyes tartalmú perek, polgáriak, bűnügyiek, árvaságiak, hagyatékiak, fegyelmiek, csőd- és úrbéri perek"'^ A hibát abban követte el, hogy figyelmen kivül hagyta a bíróságok tüzetes felsorolását, melyektől ezek az iratok a megye levéltárába kerültek. További felhívást kapott tehát a törvényhatóság, hogy haladéktalanul fejtse ki bővebben, vajon az ideiglenesség idejéből mely császári, királyi kerületi és megyei törvényszékektől,járásbíróságoktól stb. származnak a felsorolt iratok. Az alispán erre sajnálatos módon az archivárius eredeti jelentését küldte fel a belügyminiszternek, ami azzal a következménnyel járt, hogy a kérdőpontokra adott válasziratnak a megyei levéltárban semmi nyoma sem maradt,'** sőt az Országos Levéltár idevágó miniszteriális iratanyagában sem található. így a jelentés részletei sem ismeretesek /a 7.kérdőpont kivételével/, de feltételezhető, hogy Fieba József az adatközléseken kivül beszámolt a registrálatlan iratok tömegéről és általában a levéltár zilált állapotáról. A használhatóság emelése érdekében minden bizonnyal a rendezés és lajstromozás mielőbbi végrehajtását tűzte ki feladatul, mig a konzerválást illetően a berendezés kiegészítését és korszerűsítését kérhette. Selejtezésről nem tehetett említést,mivel ilyen munkálat akkor még nem történt a levéltárban. Az írnoki állással kapcsolatos felterjesztésre a következő év elején megérkezett az elutasítás. A belügyminiszter értesítette a vármegyét, hogy a levéltárrendezéshez kért állás-szervezést nem engedi meg, sőt ideiglenes alkalmazott felvételéhez sem járul hozzá. A közgyűlés>persze nem nyugodott bele ebbe a döntésbe s ismételten kérte egy irnok rendszeresítését a munkálatok idejére.' A levéltárnok azért segítség nélkül is folytatta "a szélrózsa minden irányába szétszórt" iratanyag csoportosítását és megfelelő elhelyezés biztosítása céljából 54 darab fiókdeszkát kért az állványzat kiegészítését. Ezalatt az Írnoki kinevezésre is befutott végre a jóváhagyás, úgyhogy 1881. november közepén valóban megkezdődhetett á 69/ Alispáni iratok. 1880/3111* sz. 70/ Alispáni iratok. 1880/3489, sz. 71/ Alispáni iratok. 1880/3767. sz. 72 ' Közgyűlési jegyzőkönyv. 1881/6. sz.
