Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 117 miután a gazdasági választmány gyorsan döntött és cselekedett. A szakértők meghallgatása után ugy határozott, hogy a megye levéltárát az első emeleti kis teremben kell elhelyezni s ha a helyiség nem volna elegendő, akkor hozzá kell kapcsolni a mellette lévő két kisebb szobát is, melyek közül az egyik már amugyis levéltári irodának van lefoglalva, Á berendezéssel járó alakítási munkálatok élénk ütemben folytak, úgyhogy a levéltári anyag átszállítása 1867* végén már meg is kezdődhetett, Ráth Károly ettől kezdve legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a megyei archívum mielőbb végleges helyére kerüljön. Az iratanyag a legutolsó esztendők során annyira felszaporodott, hogy valóban szükségessé vált mindhárom helyiség igénybe vétele. A főszolgabirák ugyanis helyszűke miatt, de biztonsági okokból is, beküldték az egy évnél régebbi iratokat a megyeközpontba. E körülményből kifolyólag nézeteltérés támadt a levéltárnok és az egyes járások vezetői között. Ráth ugyanis ragaszkodott ahhoz az előíráshoz, hogy eredeti okmányokat nem adhat ki a levéltárból, a főszolgabírói hivataloknak viszont gyakran szükségük lett volna különféle előiratokra. A vitát végül is a megyei bizottmány döntötte el, amennyiben utasította az archiváriust, hogy indokolt esetekben késedelem nélkül csatolja a kivánt eredeti ügyiratokat.*'' Az egykorú feljegyzésekből nem derül,ki, de valószínűnek kell tartanunk, hogy az átköltöztetés befejeztet még megérte Ráth Károly, a levéltárügy igazi harcosa és őszinte rajongója. Munkás életének delén, 1868. április 12én ragadta őt el a váratlan halál. A Magyar Tudományos Akadémia levelező és a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagját Viczay Hóder főispán is kegyeletes szavakkal parentálta el a vármegye közgyűlésén. Bejelentésében hangsúlyozta,hogy az elhunyt személyében "a megye szorgalmas tisztviselőt és a haza munkás, jó hazafit vesztett el."58/ Győr megye levéltára számára valóban igen komoly veszteséget jelentett Ráth tragikus kiesése. Ritka szaktudásával és kitartó munkájával még nagyon hasznos szolgálatokat tehetett volna a levéltárnak, valamint a helyi történetkutatásnak, így is dicséretére válik, hogy két izbeni rövid, alig egy-egy éves működése alatt az ő kezdeményezésének köszönhető, hogy a megyei archívum hosszadalmas kálvária után végre biztonságos, jó otthonra talált. Ráth Károly halála után titkos szavazás utján s eléggé erős ellenjelölttel /Fieba József/ szemben ismét Huber József került a levéltár élére. Az átadással megbízott választmány elnöke, Liszkay József csak globálisan tudta az ujabb iratanyagot átadni, - részben időhiány miatt is - s egyben jelentést tett az uj helyére került levéltár állapotáról. Eszerint az előző esztendőkben beérkezett iratok Ab. 50.000 drb./ lajstrom nélkül hevernek az állványokon. Ezt a hiányosságot sürgősen pótolni kell, ugy szintén hozzá kell látni a most már véglegesnek tekinthető elhelyezést nyert levéltár alapos rendezéséhez. Felkérte továbbá a vármegye gazdasági választmányát, hogy a két kisebb levéltári helyiség északi oldalán lévő nagy ablakokra mielőbb csináltasson megfelelő vas táblákat. 5 ^ Huber mindenekelőtt a rendezést kezdte meg, bár segítség nélkül csak igen vontatottan haladt a munka. Oly nagy volt a keveredés, hogy szinte darabonkint kellett ezt a hatalmas mennyiséget szétválogatni. A belügyminiszter közben a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának előterjesztésére felhívta a vármegyét, hogy levéltárát szakemberek által gondosan kutattassa át, vajon vannak-e birtokában;: 1/ országgyűlési irományok, 2/ meghívó leveíet, 3/ követi utasítások, 4/ követi jelentések, 5/ nádori konfluxusokat, -*'' Bizottmányi jegyzőkönyv. 1867/109.sz. 58/ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1868/202. sz. 59 ^ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1868/302. sz.
