Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

- 118 ­6/ horvátországi tartományi gyűléseket és 7/ kis országgyűléseket illető irományok, naplók, közlemények, jegyzőkönyvek. A felhivás egyidejűleg arra vonatkozólag is kért értesítést, hogy a megye hajlandó volna-e az esetleg feltalálható iratokat le­másolás végett kiadni az Akadémiának, vagy inkább házilag végeztetné el a másolást a cimek, keletek ós levéltári jelzetek pontos feltüntetésével. 60 / A bizottmányi ülés Krisztinkovich Ede főügyészt, Matusek Antal törvénykezési aljegyzőt és a le­vóltárnokot bizta neg a kutatások végrehajtásával és jelentést, illetve javaslatot kért a kérdéses iratok lemásolására vonatkozólag. A kereséseket azonban igen meg­nehezítette az ujabbkor! levéltári anyag nagyfokú rendezetlensége. Huber ezt több alkalommal jelentette is és segitséget kórt a fárasztó aprólékos munka folytatásá­hoz, azonban a megye anyagi túlterhelésekre hivatkozva, nem tett eleget a kérelem­nek, sót ráadásul elrendelte az archivum részletes felleltározását.^ Ilyen körülmények közt nem csodálható, ha a rendezés, kutatás és a tel­jesség kedvéért most már a leltározás szövevényes munkája, a megkivánt körültekin­tés és gondosság helyett, csak nagyon felületesen ment végbe. Krisztinkovich és Ma­tusek más irányú elfoglaltsága miatt csak vajmi keveset tudott segíteni, a levél­tárnok viszont egymaga képtelen volt ennyi feladattal megbirkózni. így azután az A­kadémia megkeresése csak hosszú három esztendő múlva kapott választ, de abban sem volt sok köszönet. Huber jelentése alapján Gyapay Dénes alispán felterjesztette a beügyminisztérnek a győrmegyei levéltárban található országgyűlési irományok kimu­tatását azzal a megjegyzéssel, hogy ennél részletesebbet a törvényhatóság munkaerő hiányában nem tud készíteni. ^ Az eredeti iratok kiadásáról és lemásoltatásáról a felterjesztés hallgatott, bár utóbbival kapcsolatosan az Akadémiának nem marad­hatott kételye, hiszen a válaszirat eléggé kihangsúlyozta a levéltáros nagymérvű elfoglaltságát. Fenti jelentéssel együtt Huber benyújtotta az alispánnak a várme­gyei levéltárról késztilt leltárt is. *' A hivatalos kisérő iratok közt azonban sajnos nem található ez a fontos melléklet, mely támpontokat nyújthatott volna a levéltári anyag akkori rétegeződése és mennyisége szempontjából. A futólagosan végrehajtott rendezési feladatok végeztével Huber József a lajstromozás munkájába is belefogott, bár hosszas betegsége miatt már nem" sok ered­ményt ért el e téren, amint azt különben az 1880-ban történt levéltár-átvétel al­kalmával a bizottság is megállapította. A főispánhoz intézett jelentésbőlv ki­derül, hogy az átadást csak jelképileg teljesithette a bizottság, miután Huber i­dőközben bekövetkezett halála folytán senki sem tudott az ujabb iratanyagról köze­lebbi felvilágosítással szolgálni. Egy 1874-ben szerkesztett tárgymutató ugyan e­lőkerült, azonban a részletes összehasonlítás után ez is hasznavehetetlennek bizo­nyult, mert különféle természetű és korszakbeli iratok rendezetlenül voltak egybe csomagolva. így csak egy általános jellegű leltár készülhetett el az átadással kap­csolatosan, melynek egyik példányát a főispán, a másikat pedig Pieba József, a vár­megye uj levéltárnoka kapta kézhez. A leltár tételes felsorolása papírra kívánko­zik. 6 ^ Beosztása ugyanis megerősiti a már korábban rögzített három helyiséges el­rendezést, azzal a különbséggel, hogy ekkor már a levéltárnoki iroda a nagy terem 6o/ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1871/431. sz. 61/ Bizottmányi Jegyzőkönyv. 1872/148. sz. 62/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1874/277. sz. 65/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1874/276. sz. 64/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1880/356. sz. 65/ Alispáni iratok. 1880/3248. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom