Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 116 dással újból csak elodázódott. A hatalmas méretű és magasságú terem a hideg idő beálltával lehetetlenné tett mindennemű iratkezelést, vagy rendezést, pedig főleg az utóbbira igen nagy szükség lett volna. Jellemző erre, hogy egy alkalommal Hűbér József örömmel jelentette az alispánnak, miszerint hosszas kutatás után előkerültek az előfogati pótlékok kivetésére vonatkozó és a múltban már annyiszor keresett irományok. 55/ A levéltárnak egyébként ekkor már külön irodahelyisége lehetett valószinüleg a kis terem melletti előszobában, legalább is igy következtethetünk abból a körülményből, hogy 1864-től kezdve már saját iktatóval és irattárral rendelkezett, A felsőbb fórumok figyelme egyébként néha ráterelődött a levéltári anyag fontosságára. A Helytartótanács 1865-ben egyenesen utasitotta Győr megye hatóságát, hogy "a régi és történelmünkre nézve netán becses adatokat tartalmazó levéltárát gondosan őriztesse és áthelyezéseknél a kellő rend további fenntartásáról gondoskodj ék.**r Annál érthetetlenebbnek tűnik, hogy a közigazgatási hatóságok viszont meglehetős mostohasággal kezelték még ebben a korszakban is a saját működésük történetét megörökitő archívumaikat. Jelentősebb változás csak az alkotmányosság helyreálltával következett be, legalább is Győr megyében. Az 1861.évi tisztikar lekö.-- szönése után a közbizalom ismét Ráth Károlyt helyezte vissza a levéltárnoki tisztségbe, bár Huber Józsefnek is tekintélyes tábora volt. A választás alkalmával felkiáltás utján nem volt tisztán kivehető a többség, ezért golyókkal kellett eldönteni a szavazást. *«¥ Ennek során Ráth 140, Huber pedig 127 szavazatot kapott,tehát csak 13 szótöbbséggel került vissza 6 évi kényszerpihenő után. Bár kapcsolata ezalatt sem szűnt meg a levéltárakkal, tudományos búvárkodásait megszakitás nélkül folytatta és számos megjelent munkáján kivül, ezekben az években /1861-1865/ adta ki Rómer Flórissal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek cimü folyóirat négy,tartalomban gazdag kötetét. A levéltár átadásával megbizott küldöttség, melynek tagjai Argay János, Krisztinkovich Ede és Szatmáry József voltak, előzetesen megtárgyalta Ráth Károlyival a legsürgősebb feladatokat és ennek alapján tette meg részletes jelentését. Lényege az volt, hogy az iratanyag nagy mérvben rendezetlen és a helyiség /a nagy ülésterem/ egyáltalában nem alkalmas levéltári célokra. A küldöttség ezért kérte az archivumnak más, megfelelőbb helyre való átvitelét. A megyei bizottmány a jelentés birtokában utasitotta a gazdasági választmányt, hogy a már régebben is levéltárnak kiszemelt kis termet, szakértők közbenjöttével vizsgálja meg s amennyiben alkalmasnak találja, haladéktalanul intézkedjék a helyiség kellő berendezéséről és a levéltári anyag átszállításáról. Az átköltöztetés annyival is inkább kivánatos volna, mivel az igy felszabaduló tágas helyiség ismét visszanyerhetné eredeti rendeltetését, vagyis megyei gyűlés-teremmé lehetne átalakitani. Szabó Kálmán alispán a továbbiakban felhivta az újból megválasztott levéltárost, hogy addig is, amig a vármegye a levéltár általános rendezéséhez segítséget adhat, a lehetőségekhez képest rendezgesse és lajstromozza a szétszóródott iratokat. A kiküldőttségnek pedig kötelességévé tette, hogy a levéltárban található leltározatlan érméket és egyéb használati tárgyakat vegye leltárba s jegyzék kíséretében adja át az arehiváriusnak. A leltározás folyamán 19 aranyérmén kivül sok bútordarab és egyéb használati tárgy került elő, amelyeket azután Ráth Károly átvett további megőrzés céljából. Közben a rendezési munkára alig kerülhetett sor, 53/ Tisztiszóki jegyzőkönyv. 1867/109. sz. 54 / Tisztiszéki jegyzőkönyv, 1865/3493. sz. •55/ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1867/8. sz. — 56/ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1867/74. sz.
