Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

-115 4

9/ Tisztisséki jegyzőkönyv. 1861/3.sz. 50/ Tisztiszéki jegyzőkönyv. 1862/2. sz. 51

/ Tisztiszékí jegyzőkönyv. 1862/487. sz, 52/ Tisztiszéki jegyzőkönyv. 1863/3046. sz, közfelkiáltással választotta meg levéltárnokká.

497 Személyében olyan munkaerőt nyert a megyei archivum, aki már diák korában nagy érdeklődést tanúsított a helytörténeti kutatások iránt. Még a szabadságharc kitörése előtti években jelent meg több, főleg győri vonatkozású munkája a Hazánk és az ÏÏj Magyar Múzeum hasábjain, majd a sorsdöntő napok beköszöntével Kmetty hadsegédeként küzdött a legnemesebb célokért. Az önkényuralom éveiben lankadatlan szorgalommal kutatott a különféle vármegyei és egyházi levéltárakban s gondos adatgyűjtései nyomán sürtin láttak napvilágot értékes tanulmányai. Hivatalának átvétele után sürgősen hozzálátott a levéltári anyag átköltöztetéséhez, hogy a további pusztulás veszélyétől megmentse. A levéltárnak szánt és részben már átalakitott kis terem azonban ekkor újból közgyűlési célokra volt fenntartva, mivel a még 1847-ben átépitett nagy ülésterem hallási viszonyai most sem tették lehetővé a gyülésezést. A még korábban felszállított iratok a félbeszakadt berendezéssel együtt igy átkerültek a nagy terembe s a földszinti helyiségekből kiüritett levéltári anyag is itt nyert biztonságosabb elhelyezést. De alig hogy befejeződött ez a fáradságos munka, a politikai helyzet hirtelen változása ismét, megakasztotta az archivum összekeveredett iromány-törnegének rendbészedését. Az önkényuralom szelleme újból visszatért a jaegyeszékház falai közé és az alkotmányhoz hü tisztviselők, köztük Ráth Károly is, habozás nélkül lemondtak hivatalukról. Balogh Kornél főispán a lemondást tudomásul vette és Zetykó József kiadót nevezte ki vármegyei levéltárnokká, *'. bár a tis^tiszéki ülés csak jóval később szerzett erről tudomást, amikor Bély József I.alispán felsőbb utasitásra bejelentette, hogy "a megye nagy termében létező levéltárt", mely eddig Ráth Károly archivárius kezelése alatt volt, átadta uj gondviselőjének*

51

^ Zetykó Józsefnek azonban még ideje sem maradt a levéltár bajaival való törődésre, mert rövid félév multán a számvevőséghez osztották be. Helyét főispáni kinevezéssel Huber József lajstromozó foglalta el, aki i)iár megyei Írnoki működése a- " latt is gyakran dolgozgatott a levéltárban. Munkájáhoi nagy lelkesedéssel fogott, jóllehet az archivum épen akkor mutatta a legnagyobb felfordulás képét. Az igazságügyi hatóságok átszervezése és részleges megszüntetése kapcsán nagy mennyiségű bírósági iratanyag került át a megyéhez, teljesen megbontott, rendezetlen állapotban. Ugyanez volt a helyzet a járásokból beérkező irat-szállitmányok terén is. A sok átköltöztetés, anyagmozgatás csak még tetézte a zűrzavart. A nagy terem csupán provizórikusan volt berendezve, igy a sok f< lől befutó any^g jó részét még két másik helyiségben kellett átmenetileg tárolni. A tisztiszék estért Huber javaslatára átalakításokat végeztetett a nagy teremben, - főleg az állványozást egészíttette ki hogy legalább egy helyen legyenek az iratok összegyűjtve. A hivatalos jelentés ezzel kapcsolatosan az alábbi indokolást tartalmazta: "Miután a megyei levéltár eddigi állapotában, három helyiségben lévén szétszórva, a kezelést felette nehezitette és mind a közszolgálat, mind az egyes felek érdekében nemcsak kívánatos, de elkerülhetetlenül szükséges volt annak egy alkalmas helyiségbe leendő elhelyezése, ennél fogva a tisztiszék a levéltár átalakítási költségeiről szóló számlákat kifizetni rendeli.

52

' A külcnböző munkálatok /üvegezés, festés, lakatos, asztalos, ács és kőműves munka/ 1129 forint, 23 és fél krajcárt emésztettek fel, bár a levéltár végleges elhelyezésének problémája ezzel a megöl-