Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

- 113 tés megtételére. A bizottság Király Lajos megyei mérnököt is bevonta munkájába, hogy afftMkl szempontból megvizsgálja az átalakitásokkal kapcsolatos elgondolásokat. A véleményes jelentós nem is késett sokáig, de a döntés mégis több izben elhalasztódott. A levéltári érdekek kárára a börtönügy került túlsúlyba s mivel uj büntetőrendszer kidolgozása volt épen folyamatban, a generális congregatio ugy határozott, hogyannak életbeléptetése után fog csak véglegesen dönteni ezekben a kérdésekben.

4

^ Kálóczy Mihály levéltárnok több esetben sürgette az archivum alkalma tosabb helyre való átköltöztetését, de még hosszú időnek kellett eltelni, mig végre a megye rendjei feleszméltek, hogy a bajokat nem lehet évről-évre elodázni. 1845-ben a közgyűlés újból jelentést kért a választmánytól a megyeházi uj ülésterem építésére, valamint a levéltár és a börtönök célszerűbb elhelyezésére vonatkozólag. - A jelentést további vizsgálatok előzték meg, melyek eredményeként megállapítást nyert, hogy a levéltárnak az első emeleti kis terembe /a rendház régi ebédlőjébe/ történő átszállítása helyes megoldás lenne, mivel az iratok végre száraz helyre kerülnének, de a mostoha financiális körülmények miatt a megye egyelőre nem vállalhatja magára a vele járó költségeket. Hasonló okból javasolta a választmány azt is, hogy uj ülésterem építése helyett inkább a meglévőt kellene megfelelő átalakitásokkal, javításokkal használhatóvá tenni.*Y A szükséges anyagi ' eszközök előteremtése még igy is súlyos gondot jelentett a vármegye számára. A probléma nehézségein azután Eszterházy Károly főispán áldozatkészsége ós a rendek közadakozása segített s igy az eredeti tervek legalább is részben megvalósultak. Az első és legfontosabb feladat természetesen az ülésterem rendbehozatala volt, &z átépítés munkája főleg arra irányult, hogy a lehetőségekhez mérten megjavítsa a rossz akusztikai viszonyokat. Hogy mennyiben sikerült ezt a célt elérni, arra legjellemzőbb, ha idézzük a Kovács Pál dr. szerkesztésében megjelent "Hazánk" cimü lap egykorú tudósítását: "Győr megye rendjei egy uj termet építettek, mert a meglevők közül egyik szerfelett magas s igy a szó benne értetlenül elhangzik, a másik alacsony, s igy népesb tanácskozások alkalmával fulladásig meleg. - Az előbbi kis terem -levéltárrá, a levéltár börtönökké alakitatik. Utóbbiak építésére 4.000 ezüst forintot ajánlott fel a nemesi rend. Az uj terem július 5-én lett felavatva a közgyűlés alkalmával. - De most sem felel meg céljának, nem lehetett hallani a beszélőt.**** Az archívumnak kiszemelt kis terem átalakítási és berendezési munkálatai 1847. őszén indultak meg, de a befejezést s a levéltári anyag felszállítását minden valószínűség szerint megzavarták a szabadságharc esztendejének márciusi eseményei, valamint a később bekövetkezett fejlemények. A bevonult császári seregek nyomán kialakult katonai diktatúra, majd polgári önkényuralom megszüntette a megyeigazgatás korábbi hatáskörét. A soproni kerülethez /1853-tól helytartósághoz/ csatolt Győr megye élén Dorner Ede volt alispár működött, mint megyefőnök, kinek minden igyekezete abban merült ki, hogy a Bécsből irányított rendelkezések szolgai végrehajtásával kiérdemelje felettesei elismerését. A nagy változás szükségszerűen kihatott a levéltár további sorsára is, miután az uj irányzat nem sokat törődött.a letűnt rendi korszak jogbiztositó iromány-tömegével, sőt egyenesen sértette politikai célkitűzéseit. A kormánybiztosság még 1849-ben megszüntette a levéltárnoki 41/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1841/2788. sz. 42

^ Közgyűlési jegyzőkönyv,, 1842/452. sz. 45

^ Közgyűlési jegyzőkönyv, 1845/2158. sz. 44/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1845/2993. sz. 45

' Hazánk. 1847. évf. 85. sz. /Megyei Könyvtár/