Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 112 jegyzőkönyveket, elsősorban a közgyűlésieket, esetenkint hitelesítse aláírásával. A közgyűlés a jelentést tudomásul Tette és a járásiatokat elfogadta. A két-kulcsoa rendszer azonban gyakorlatilag sehogy sem vált be a levéltárnál, mivel az iratok gyakori keresése szükségessé tette volna Kozits táblabiró állandó jelenlétét. így a vármegye kénytelen volt ismét visszatérni a régebbi gyakorlathoz és "megbizni annak puszta hűségében, aki a levéltárnok tisztét ellátja." A levéltári összeírás befejezése után Kálóczy Mihály ismét teljesen magára maradt, holott a beérkező uj iratanyag elrendezése, de különösen a segédletek nélkül elfekvő iratok indexelése igen nagy munkát jelentett. A kutatás egyre nehezebbé vált, pedig a levéltárnok mindent elkövetett, hogy eleget tegyen a követelményeknek és helyrehozza az előző évek mulasztásait. Barcza Ádám táblabiró ezért előterjesztést tett a generális congregationak, hogy más nemes megyék példájára Győr vármegye is kérje a Helytartótanács beleegyezését egy rendes fizetésű lajstromozó tisztségének megszervezéséhez. Indokolásában kifejtette, hogy az eljárásokat szerfölött körülményessé teszi az irományok lajstromozatlansága, de az egész levéltár rendbeszedése is megkövetelné ilyen állás engedélyezését. Az előterjesztés helyeslésre talált és a közgyűlés a kérelem teljesítéséig is megbizta Zmeskál Sándor becsületbeli tiszti ügyészt, hogy napi két ezüst forint dijazás fejében jegyzékbe foglalja az irományokat.* ' A Helytartótanács azonban hallani sem akart külön lajstromozó munkábaállitásáról. Válasziratában utasitotta az alispánt, ügyeljen jobban a tisztviselők elfoglaltságára, hivatali pontosságára s akkor nem lesz szükség uj tisztségek szervezésére, melyeknek terhét a jelen körülmények közt ugy sem birná el a házi pénztár. De a megye nem nyugodott bele ebbe a döntésbe. Ismételt feliratában arra hivatkozott, hogy az archivárius a szűkebb értelemben vett levéltári teendőkön kivül képtelen a kiadói, pertárnoki és lajstromozási feladatoknak is eleget tenni, pedig munkáját közismerten fáradhatatlan szorgalommal végzi, elenyészően csekély jutalmazás ellenében; r*f. ezen tulmenőleg, az uj törvényes rendelkezések és a közigazgatás bonyolultabbá válása folytán is mind sürgetőbb a lajstromozói hivatal felállítása. A következő év /1841/ elején ugyan kért kimutatást a Helytartótanács a vármegye hadi- és házipénztárának állapotáról,^ 0 ' hogy behatóbb vizsgálat alá vegye a kérdés anyagi oldalát, a kétszeri felterjesztésnek még sem lett semmi pozitiv eredménye. Mint annyi más kérelem, ez is elsikkadt a bürokratizmus tengerében. Igaz, hogy a levéltárnak ebben az időben ennél még sokkal nagyobb problémája volt, mely sürgős orvoslásra várt. Az iratanyagnak az uj megyeszókházban történt elhelyezése ugyanis egyáltalában nem volt szerencsés. A földszinti szobáknak nevezett nyirkos helyiségek padlózata a föld szinénél mélyebb fekvésű volt s igy az iratok a felszivődó állandó nedvesség miatt lassú pusztulásra voltak Ítélve.Az átköltöztetés lehetősége nem látszott megoldhatatlan feladatnak. Az egykori Ferencrendi templomból átalakitott vármegyei nagy ülésterem ugy sem felelt meg rendeltetésének. Nagy magassága miatt a felszólalók hangját nem lehetett érteni ós a téli időszakban egyszerűen használhatatlan volt. ugyanakkor sok nehézséget okozott a börtönök csekély száma és szűkre szabott mérete, nem különben az a körülmény,hogy hiányoztak az úgynevezett letartóztató zárkák. így a gyanúba esett személyeket közös cellákban kellett fogva tartani az elitélt bűnözőkkel, holott a szomszédos levéltári helyiségek önként kinálkoztak azi ilyen irányú bővitésre. Mindezek az okok arra késztették a közgyűlést, hogy Bezerédy Ignác első^__ alispán vezetésével küldöttséget jelöljön ki a kérdés tanulmányozására és szakjelen58 ^ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1840/1. sz. 59 ^ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1840/2163. sz. 40/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1841/22 23. sz.
