Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Antal Árpád: Iratselejtezés, iratkezelés és irattározás ellenőrzése során szerzett tapasztalatok Szolnok megyében / 80–84. o.

- 80 LEVÉLTÁRUNK ÉLETÉÉÜL Antal Árpád: IRATSELEJTEZÉS, IRATKEZELÉS ÉS IRATTÁROZÁS ELLENŐRZÉSE SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK SZOLNOK MEGYÉBEN I. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1951. október 23-án kiadott, 185/1951. számú, a közületi szervek iratainak megőrzéséről és selejtezéséről szóló rendeleté alapján indultak meg megyénkben is az iratselejtezések. A levéltárak állami kezelésbe vételével ez volt a felszabadulás óta az első olyan általános iratselejtezésre vonatkozó rendelet, amely valamennyi állami szerv részére kötelezően előirta a rendszeres és szervezett formában történő iratselejtezést. Ez a rendelet évekre megszabta a levéltárak törvényesen előirt feladatát, mind az ellenőrzéseket, mind a begyűjtendő levéltári anyagot illetően. Maga az alaprendelet az ellenőrzésen és a további megőrzendő levéltári anyagok begyűjtésén kivül a levéltárak részére más jogot azonban nem biztositott. Ennek következtében a levéltárak nem tudták tevékenységüket olyan mértékben kifejteni, mint ahogyan az abban az időben kívánatos lett volna. Fékezte tevékenységüket, hogy a rendelet nem tartalmazott olyan előírásokat, amelyek megszabták volna a szervek vezetőinek az irattárakkal kapcsolatos feladatát, továbbá a levéltárak nem rendelkeztek olyan raktárakkal, szükséges felszerelésekkel, hogy átvehették és szakszerűen tárolhatták volna a rendelet végrehajtása nyomán beözönlő, nagymennyiségű levéltári anyagot. A vázolt nehézségek ellenére a Szolnoki Állami Levéltárnak sikerült többé-kevésbé megbirkóznia azokkal a feladatokkal,amelyek a rendelet végrehajtása, sorás levéltárunkra hárultak. II. a A rendelet kiadása utáni 5 év - nyugodtan állithatjuk - jóformán csak az iratselejtezések ellenőrzésével, levéltári anyagok begyűjtésével s egyes fondók felderítésével telt el. így a begyűjtött nagymennyiségű iratanyag rendezésére aránylag igen kevés idő maradt. Mindenesetre az eltelt időszak /olyan értelemben, hogy az egyes szerveket s azok irattárait megismerjük és a személyi kapcsolatokat felvegyük/, nagyon hasznosnak bizonyult, ós ezeknek különösen a későbbi időben