Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sárközi Zoltán: Megjegyzések az ökotópiai rendezési elv alkalmazásának kérdéséhez / 46–50. o.
vábbá ugyanide kerültek a beolvadó vállalatoknak azok az iratai is, melyek még az önállóság korszakában keletkeztek. így alakultak ki az un. " elófondók ". Ezek a következők: 1./ Petrozsény-Livazény-Lupényi Helyiérdekű Vasút Rt. iratai, /1890-1940/. 2./ Urikány-Zsilvölgyi Kokszgyár Rt. iratai, /1900-1908/. Beolvadt vállalat. 3./ Felsőzsilvölgyi Kőszénbánya Társulat iratai, /1903-1918/. Beolvadt vállalat. 4./ Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. iratai, /1912-1928/. Beolvadt vállalat. Az "előfondok" belső tagolódása, különösen a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt.-é és természetesen éppen olyan sokrtt'% mint általában minden vállalati iratanyagé. Vannak tehát igazgatósági, titkársági irataik, igazgatósági és üzleti levelezésük, könyvelési anyaguk, stb. Ezután került sorra az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. tulajdonképpeni iratanyaga, mely a " központi fond"-ot k épezi. Zechel az ilyen fondót " Zentralprovenienz "-nek nevezi. Tehát: 5./ Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. iratai, /1893-1950/. Csak természetes, hogy a "központi fond" iratainak belső tagolódása a legdifferenciáltabb. A közgyűlési, igazgatósági, titkársági iratok mellett külföldi levelezéssel, személyzeti, üzleti, műszaki iratókkal is találkozhatunk, továbbá terjedelmes jogügyi és könyvelési, stb. anyaggal. A telephelyekkel való igazgatósági levelezésből egyedül a legfőbb bányateleppel, Lupónnyel való levelezést hagytam meg a központi fond anyagában, a többit pedig a későbbiek folyamán ismertetendő módon,másutt helyeztem el. A trianoni békekötés után sajátos uj helyzet állott elő, s ez az UrikányZsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. életében nagy változásokat okozott. A Budapesten székelő központ és a Lupényben lévő bányatelep közé országhatár ékelődött be. Egy darabig a központ továbbra is a régi módon, közvetlenül érintkezett a lupényi teleppel, így az igazgatósági levelezésnek ez a részlege is folytatólagosan bekerült a központi fondba. 1925-ben azonban nacionalizálták a lupényi bányatelepet s létrejöttek a "Lupeni", majd a "P etrosani "nevü román vállalatok. Részvényeiknek többsége, mintegy 80 #-a ugyan magyar tőkések kezében maradt s az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. is kb. 1/3-át birtokolta a Bukarestben székelő vállalatok tőkéinek, mindamellett ezek mégis önálló jogi személyekké lettek. 1931-ben azután a "Lupeni" beolvadt a "Petro§ani"-ba. Az uj vállalatok az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt.-vei, mint egyik főrészvényesükkel, /a másik a Salgótarjáni Kőszónbánya Rt. volt/ állandó kapcsolatot tartottak fenn. Pontosan beküldték közgyűlési jegyzőkönyveiket, zárszámadásaikat, havi termelési jelentéseiket a budapesti vállalatnak. Ezen kivül megbizottaik révén állandó levelezésben is.álltak a magyar vállalattal. A román vállalatokra vonatkozólag nagymennyiségű jogi, titkársági jellegű, okmánytárba kivánkozó iratanyag is fennmaradt. A felsorolt iratok együttesen u.n. " mellékfond "-ot, vagy " alfondót " alkotnak. Papritz szerint ilyen esetben " Nebenfond "-tól beszélhetünk, Zechel szerint " Subprovenienz"ről,Bautier szerint " sousfonds "-ról. Tehát: 6./ "Lupeni" és Petro^oni" Román Kőszénbánya Részvénytársaságok iratai, /1924-194T/. A két vállalat anyaga csak részben különithető el egymástól s igy egy közös egységet alkotnak. Sok itt az olyan feljegyzés, tervezet, jegyzőkönyv, okirat,
