Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szinkovich Márta: Járási központi irattárak felállítása Baranya megyében / 28–45. o.

- 37 m azokat a tipus-eseteket is, amelyek mint iratfajták, kiselejtezhetik lennének ugyan, de megítélésünk szerint történeti érdekességük van; pl. mezőgazdasági időszaki munkákkal kapcsolatos intézkedések - 3 év. Ezekben néha igen értékes adatok rejlenek a község birtokviszonyainak megoszlására a /tsz. által bevetett földek, kulákbirtokok megművelése stb./ egy-egy adott időszakban, ügyanigy egy egyszerű hirdetmény, amelynek őrzési ideje általában 5 év, rejthet magában helyi történeti szempontból fontc, adatokat. A próbaselejtezésről munkatársainknak az volt a véleménye, hogy hasznos volt és hozzájárult ahhoz, hogy a selejtezések ellenőrzését eredményesebben tudjuk elvégezni. Az ügykörjegyzék_ fojffattosjjágai Pár szóval szeretnék erről is beszélni, azért, hogy felhívjam a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek kiküszöbölése - megítélésünk szerint - a jövőben szükséges lenne. Az egyik fogyatékosságot abban látjuk, hogy az ügykörjegyzék hol a kelleténél általánosabb megfogalmazást ad /pl. "munkáskultúra iratai", "munkaügyek" stb./ vagy pedig annyira speciális esetekre utal, amelyeknél felvetődik,hogy hasonló tipusu ügyek vajon miért nem esnek azonos elbírálás alá? Erre az utóbbi esetre a legkirívóbb példa az I. sz. ügykörjegyzék Mezőgazdasági ügyek iratai alfejezetében: "t eny észkanok ellátottsága". Ilyen tárgyú iratok nem selejtezhetek. Ha feltételezzük, hogy ilyen iratok egyáltalán léteznek /a községi tanácsok iratanyagában egyetlen egyszer sem fordult elő/, felmerül az a kérdés, hogy a többi tenyészállatok miért nem részesülnek hasonló elbírálásban? És - továbbszőve ezt á témát - vajon nem lenne-e fontosabb a tényészállatvásárlások, ról, vagy a tenyészállatok sorsáról szóló iratok megőrzése? Hasonlóképpen felvetőv dik az a gondolat, hogy vajon miért éppen az orvosok saját gépjármű használatát kell 10 évig megőrizni? - Végül a harmadik hibát ott látjuk, hogy azonos tárgyú iratokra kétféle őrzési időt jelöl meg az ügykörjegyzék. Néha az az ember benyomá• sa, hogy mások készítették az I. és mások a II. sz. ügykörjegyzéket, és igy nem azonos elgondolások érvényesültek. Itt is az egyik legfeltűnőbb esettel kezdjük: Az I.sz. ügykörjegyzék szerint "Ápolási dijak behajtása, elengedése, csökkentése, stb. - 10 év". A II. sz. ügykörjegyzék szerint "ápolási költségek elengedése, csökkentése, részletfizetés engedélyezése iránti kérelem - 5 év," Más: az I.sz. ügykörjegyzékben: "Növényegészségügy, növényvédelem - nem /selejtezhető/. Ugyanebben az al,; fejezetben a "Gyümölcsfavédelem - 10 év". Más: I.sz. ügykörjegyzék: Raktár és telekigénylés - nem. U.i.: Raktárgazdálkodási ügyekben fellebbezések, panaszok - 10 év. II.sz. ügykörjegyzék: Raktárak igénybevétele: 5 év. Ugyanígy a lakásügyekre vonatkozóan: Lakáskérelem: 5 év /II.sz. ügykörjegyzék/ Lakásügyek /egyéni/ - 10 év /I.sz. ügykörjegyzék./ Az építkezési ügyek sem járnák jobban. Itt nem beszélve az I.sz. ügykörjegyzék ama tautológiájáról, hogy egyszer felveszi "bontási ügyek", pár sorral lejjebb épületbontási engedélyek iratai címszó alatt ugyanazt a tárgyat - de itt még helyesen mindkét esetben - nem selejtezhetőnek jelöli meg az ilyen iratokat. Ugyanakkor a II.sz. ügykörjegyzék a "bontási engedély címszónál 5 évi Őrzési időt jelöl meg. A felsorolást még folytathatnánk tovább. Mint már mondottam, mi arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy ilyen esetekben a hosszabb őrzési időt vesszük figyelembe ós ilyen értelemben utasítottuk a selejtező brigádokat is* A selejtezés végrehajtása A selejtezések megkezdése elsősorban a járási igazgatási osztályok vezetőjének, illetve dolgozóinak jelentett fokozott igénybevételt. Az igazgatási osz- tályvezetők minden brigád selejtezési munkájának indulásánál jelen voltak, vagy az