Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Padányi Gulyás Gyuláné: A Hetedik Levéltári Kerek Asztal Konferencia beszámolója, Madrid, 1962. / 81–95. o.
- 83 Ami a kutatási kérelmeket, felvilágositásokat illeti, kiemeli a referátum, hogy Ma gyaro rszág és Ujzéland e kérdést szigorú törvényességgel szabályozta; bizonyosfajta anyagokban való kutatáshoz művelődésügyi minisztériumi engedély szükséges; a levéltárosok csak hatóságok, intézmények részére végezhetne^ kutatásokat; magánszemély az őt érdeklő dokumentumanyagban maga kell, hogy kutasson.Természetesen a levéltáros kötelessége, hogy ehhez tanácsadással, tájékoztatással,irányitással szolgáljon, jegyzi meg a legtöbb válasz. A levéltáros neveli szerepét csak Franciaorszá g és Jugoszlávia emeli ki. Hogy a diplomatika s a hivataltörténet müvelése a levéltáros feladata-e, erre Anglia , Au sztria , Baden-Württember^ tartomány, Dánia, Luxembu rg, Magyarország és a Szo vjetunió határozott igen-nel felelt. Dániában például a közigazgatáíTfejlődését 1660-tól 1936-ig tükröző táblázatokat készitettek, s ilyen természetű munkálatok publikálására speciális hitelkeretet biztositottak, Ma gyarországon 1960ban a levéltárosok munkaidejének 22.6 ^-át forditották hivataltörténeti munkák Összeállítására. Diplomatikai munkát Hollandia, ííjzéland levéltárosai dijazás nélkül, magánvállalkozásként végeznek, - általában e kétfajta munkát /diplomatika és hivataltörténet/ a legtöbb válasz másodlagosnak tekinti, mint valamely gyűjteményes mü részét, vagy /a hivataltörténet esetében/ valamely levéltári leitar bevezetőjét; a levéltáros mindenesetre csak korlátozott időkeretben szentelheti figyelmét ilyen természetű munkáknak. \ . A LEVÉLTÁR ÉS AZ ADMINISZTRÁCIÓ: Mennyiben hasonlít az irattár a levéltárhoz? Abban minden válaszadc megegyezik, hogy mind az irattár, mind a levéltár anyaga voltaképpen azonos. Ha aztnban az iratanyag korát, selejtezettségi fokát, rendeltetését vizsgáljuk, szembei unnék a különbségek. A Német Szövetségi Köztársaság és Hollandia szerint az irattár/"Altregistraturen"/ csakis ügyviteli, míg a levéltár tudományos célokat szolgál. Ezzel szemben a Szovjetunióban ugy látják, hogy mind az irattár, mind a levéltár lehet ügyviteli s egyszersmind tudományos rendeltetésű is. Franciaor 3 z ágb an , Dániában /s még jónéhány országban!/ ugyanez az elmélet uralkodik, vagyis a levéltárak gyakorta egészen ujkeletü, sőt selejtezetlen iratokat is befogadnak. Közös nevezőre hozhatók a válaszok abban a megfogalmazásban is, hogy "valamely ügyviteli szerv dokumentációs igényekkel a levéltárhoz is fordulhat, sőt bizonyos esetekben csakis a levéltárhoz kell fordulnia, és tudományos kutatás az irattárakban is végezhető".' Levéltár és iratt ár kapcsolata Van, ahol a levéltár semmiféle kapcsolatot nem tart fenn az irattárakkal, másutt teljesen kézbentartja az irattár irányítását. /Italában azonban - függetlenül valamely állam politikai, társadalmi, gazdasági rendszerétől - legtöbb helyütt az az irányzat, hogy a levéltár illetékességét kiterjesszék az irattárakra. A levéltárosok mindinkább kötelességeik sorába iktatják ezt a feladatkört is, pl. a dán válasz fogalmazása szerint "elszakadván az előítéletektől s a múlt idők levéltárelméleti felfogásának merevségétől". Úég ahol egyáltalán nincs is törvényszabályozta kapcsolat levéltár és irattár között, ott is utalnak arra, hogy ennek megszervezése már a megvalósulás utján van /Argentína, Irán^ Törökország/, Bánjaban, Ausztriába n, Luxemburgb an,' az NSzK-ban például a levéltár felügyelete alá
