Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Padányi Gulyás Gyuláné: A Hetedik Levéltári Kerek Asztal Konferencia beszámolója, Madrid, 1962. / 81–95. o.
A Bundesárohiv /NSzK/ azt a megkülönböztetést teszi, mi szerint a levéltár nem kizárólagosan valamely hivatal működése során keletkezett iratokból tevődik Össze, hanem iratgyűjtemény is kerülhet levéltárba. Több válasz hangsúlyozza, hogy a levéltárba állandó érték kerülhet csak be, vagyis az előzetes selejtezés alapvető jelentőségű. A levéltári dokumentum A fogalmi meghatározások hol egyszerűbbek, hol bonyolultabbak. Jugoszlávia szerint a "levéltári dokumentum tudományos, hivatali és gyakorlati célt szolgáló hiteles adatokat tartalmaz". A francia és portugál válasz szerint a levéltári intézmények olyan dokumentumokat is őrizhetnek, amelyek rendeltetése, előállítási módja, rendezettsége stb. nem felel meg a hagyományos "levéltári" feltételeknek; a Bundesarchiv ilyenformán különbséget tesz "lényegénél fogva levéltári" és "csak másodlagos értelemben véve levéltári" dokumentum között, valamint levéltárban őrzött gyűjtemény-darabok között. Megint mások gyakorlati nézőpontból birálják el a kérdést, s a legkisebb őrzési egységet tekintik dokumentumnak /Ujzé land pl./. A levéltári fond E francia eredetű szó értelme, definiciója is helyenként más és más. S nemcsak a szó alakja változott meg /a szóvégi s elhagyásával/, hanem sokszor a jelentése is. A német fond /Bestand/: "véglegesen rendezett iratok összessége, függetlenül az eredet egységes voltától", s a német terminológia külön beszél az *egységes fondról", "a szervesen létrejött fondról". A körkérdés e pontjára érkezett többi válasz a proveniencia elveinek szükségességét hangoztatja. A Szovjetunió azonban megkülönböztet "egyesitett fondot" is, Magyarország pedig "gyűjtemény jellegű fondot" is ismer, ügy lehetne végülis megfogalmazni, hogy a fond valamely személy vagy intézmény irattára, ha ezt tágabban értelmezzük. A spanyol válasz igy fogalmazta meg: "a fond valamely nagyobb levéltárba bekerült kisebb levéltár". Ez a definició felel meg egyébként a magyar , valamint a Bade n-Würt temberg-i felfogásnak is. Legtöbben ugy látják, hogy a fondot az adminisztráció lépcsőfokai határozzák meg: egy hivatal fondja része valamely igazgatóság fondjának, emez pedig egy minisztérium fondjának szerves tartozéka stb. A szovjet Állami Levéltári Fond fogalma klasszikus példája ennek az elképzelésnek: végtelen sok mellék-fond, - egyik a másikával összefüggésben, - képezi "a szovjet állam tudományos vagy gyakorlati értékű dokumentumainak összességét." Az Egyesült Államokban minisztériumok szintjén állapitják meg a fondokat, s a levéltáros gyakorlati munkájának szempontjait tekintik irányadóknak, csakúgy, mint a franciák is. AjLeyél tár, mint intézmény cél ja Az elfogadott két főszempont: az iratok őrzése /védelme/ és kutathatóvá tétele. AjLevéltáro s feladatait csaknem valamennyi válasz "begyűjtés, őrzés, rendezés, segédletkészítés" cimszó alatt foglalja Össze. Franciaország és Ujzéland a selejtezést, a holland és francia levéltáros-szövetség, valamint Svédország az irattermelő szervek felügyeletét is a levéltáros elsődleges feladatai közé sorolja. A Szovjetunió ez utóbbi teendőket az irattárosra ruházza, akinek munkáját azonban /például selejtezési jegyzékek kidolgozásával/ a levéltárosnak kell támogatnia.
