Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Szedő Antal: A Madridi VII. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia vitái / 77–81. o.

terjedjen ki a referátum arra is, hogyan őrzik a levéltárak a mezőgazdaság történetére vonatkozó referátumokat, milyen segédletek vannak hozzájuk. Sandri nem tartja "levéltáridnak a témát. A legközelebb az állatkertre vonatkozó levéltári anyagot fogjuk megtárgyalni. Altman a téma megtárgyalását hasznosnak tartja. Sandri szerint csak akkor van értelme a kérdés megtárgyalásának, ha a mezőgazdaság történetére vonatkozó dokumentumok különböznek más dokumentumoktól. Sabbe egyetért Sandrival, tűzzünk napirendre levéltári témát, pl. a levéltári épületek tervezését. Lombardo szerint ez olyan téma, melyet nem lehet megvitatni. Legyen a téma a dokumentáció, erről lehet vitatkozni^ a maga részéről nem is tudjajaogy az mi. Pérotin azt indítványozza, szerepeljen mind a két téma a jövő évi Kerek Asztalon. Braibant ezt elfogadja azzal, hogy legyen két nap az agrártörténetnek és egy nap a levéltári épületek tervezésének szentelve. Ezután a családi levéltárakra került a tárgyalás sora. Sandri elmondta, hogy Olaszországban a családi levéltárak állami levéltárakba kerültek, de sok függ a család akaratától is. Politikai szerepet játszó emberek iratai feltétlenül levéltárba kerüljenek. Privát természetű levelezés kerülhet a könyvtárba is. Hardenberg felveti a kérdést, mit csináljanak, ha a család könyvtárban helyezi el levéltárát. Sabbe: ezt Belgiumban a levéltári törvény nem engedi meg. De magánkönyvtárban igy is lehet levéltári anyag. Jörgensen szerint Dániában nincs szabályozva a kérdés. lombardo elmondja, hogy Olaszországban szabályozva van a kérdés. Ha politikailag jelentős embeer meghal, kimennek a levéltárból irataiért. Fino: Argentinában is igy van. Braibantnak az a nézete, "hogy más levéltári törvényt hozni és azt alkalmazni. Jögerskiöld szerint iratai mindenkinek vannak, de ki és hogyan fogja megfogalmazni, , hogy ki a jelentős ember, kinek van történetileg értékes iratanyaga? Sandri elmondja, hogy Olaszországban kihalt családok iratanyaga a levéltárakba kerül, de ha van örökös, akkor csak a 100 évnél idősebb iratokat kell levéltárba adni. Majd a folyóiratok és a sajtóanyag őrzésének kérdése merült fel. Bord

oneau közölte, hogy ilyen anyag a spanyol levéltárakban nincs. Pérotin elmondotta, hogy a francia levéltárakban van sajtóanyag, de baj van az olyan fővárosi újságokkal,melyeknek vidéki kiadása is van. Ugyanis a fővárosban csak a fővárosi kiadás kapható. Bordonau közölte, hogy Spanyolországban mindig egy egyesületben voltak a könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok. Sabbe: Belgiumban is. De ez az egyesület megszűnt. Ugyanis van könyvtárosi és levéltárosi diploma, de muzeológusi nincs, tehát e téren is különbség van a három szakma között. Végül a múzeumi és levéltári gyűjtőterület elhatárolásáról volt szó. Bordonau elmondja, hogy náluk a céhládákat a muzeumoknak adják át. Én közöltem, hogy Magyarországon nagy csere bonyolódott le a levéltárak és muzeumok között. A muzeumokban ma is van jelentős mennyiségű levéltári anyag, ezeket a közel jövőben jegyzékbe fogják foglalni. , Szóba kerültek ezután tárgyak, melyek bűnügyi iratok mellékleteiként szerepelnek. /Pl. autó, melyből merényletet követtek el./ Ezeket a tárgyakat bűnügyi múzeumba kell adni, az iratok kerülhetnek levéltárba^ a vita során kialakult felfogás szerint. Sabbe egy érdekes esetet mesélt el, mely Belgiumban történt. Valaki, egy bélyeggyűjtő 30.000 iratot lopott el a levéltárból. A lopott tárgyakra vonatkozó paragrafus értelmében a lopott tárgyakat, ez esetben iratokat, nem kellett neki visszaszolgáltatni, noha börtönbüntetést kapott. Sok panasz hangzott még el az illetéktelen módon külföldre került levéltári anyaggal kapcsolatban. Ezzel a harmadik nap ülésszaka lezárul. A VII. Kerek Asztal Értekezlet a következő határozatokat hozta.