Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 103 ­Az előttünk álló iiz évben /1961-1970/ a Szovjet­unió elhagyja az Amerikai Egyesült Államokat - a kapitalista világ legnagyobb és leggazdagabb országát - az egy főre eső termelés terén. A szovjet emberek anyagi bőségben élnek, lesz konfortos lakásuk, megszűnik a nehéz testi munka és a Szov­jetunióban lesz a világon a legrövidebb munkaidő, A második évtizedben /1971-1980/ a Szovjetunió ipari termelése hatszorosára emelkedik, létrehozzuk a kommunizmus anyagi-technikai bá­zisát, a szovjet társadalom elérkezik a javak szükségletek szerinti elosztásához. Ily módon a Szovjetunióban felépül a kommunista társadalom. A kommunizmus nem önmagától jeleuik majd meg, hanem a dolgozó milliók e­rőfeszitésének eredményeként. '"A kommunizmus hatalmas épületét - mondja a program - a szovjet nép, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség épiti fel, SZÍVÓS munkával. Minél e­redményesebb a munkájuk, annál hamarabb elérjük hatalmas célunkat: a kommunista társadalom megvalósulását". A párt által elénk tűzött program milliók akaratát és értelmét mozgósít­ja. A szocialista társadalom körülményei között a munka termelőerejének nö­vekedése azt jelenti, hogy növekedik minden egyes dolgozó szerepe az anyagi ter­melőé folyamatában, N.Sz. Hruscsov 1959 február 13-i beszédeben, a kommunizmus létrehozáséról s az ahhoz elengedhetetlen anyagi bőség megteremtéséről szólva a­lánuzta: "Az e javak létrehozásáért vivott harc általános mozgósitás annak érde­kében, hogy jobban dolgozzunk, hogy emeljük a munka termelékenységét, A kommuniz­mus építésének alkotó megközelítése olyan munkaszervezést jelent, ahol mindenki tuaja, hogy mit kell tennie az adott időszakban, milyen konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy közelebb vigyük az országot a kommunizmushoz". Ez a gondolat hatja át a párt uj programját is. A szovjet emberek e do­kumentum tanulmányozása közben a kommunista társadalom felépítésének programját ugy értelmezik, mint saját, személyes ügyüket, mint életük legfontosabb célját.És ebben rejlik annak a biztositéka, hogy apárt célkitűzései maradéktalanul megvaló­sulnak. Azokban a napokban, amikor a dolgozók ángy várakozással tekintettek az SZKP uj programtervezetének megjelenése elé, az ország levéltári intézményeinek életében is jelentős változás következett be: a Szovjetunió Minisztertanácsa jú­lius 28-án jóváhagyta a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Fő­igazgatóságra és a központi állami levéltári hálózatra vonatkozó rendeletet. A kormánynak a levéltárügyre vonatkozó rendelete ujabb bizonyítéka annak az állandó és nagy figyelemnek, amely országunkban a szovjet nép dokuraentumkin­ceei és a szovjet levéltári Intézmények munkája iránt megnyilvánul. A levéltári Főigazgatóságra.vonatkozó uj rendelet a Szovjetunió Levéltári Fondja alapitó ren­deletének, a levéltárügy központosítására vonatkozó, a szovjet kormány első dekré­tumaiban kifejtett lenini eszméknek továbbfejlesztését jelenti. Ez a rendelet uj perspektívákat nyit a szovjet levéltárügy fejlődése számára. Miután 1956 február 7-én megjelent a Szovjetunió Minisztertanácsának "A minisztériumi és főhatósági irattárak tárolási és iratfelhasználás! rendjének meg­javítása érdekében foganatosítandó intézkedésekről" cimen kiadott rendelete,jelen­tősen megjavultak a tárolási körülményei és lényegesen megnövekedett a dokumentu­mok felhasználása a kommunista társadalom építése érdekében. A párt- és állami szervek többet foglalkoztak a levéltárak munkájával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom