Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 104 A XX. ós XXI. pártkongresszus határozataiért lelkesedő szovjet levéltárosok uj munkaformákat és módszereket kezdtek alkalmazni, gyakorlati tevékenységüket az uj feladatokhoz és követelményekhez igazították. A Szovjetunió Állami levéltári Pondjára vonatkozó, a minisztertanács által 1958 augusztusában hozott rendelet soha nem látott magasságba emelte az ország levéltári intézményeinek jeléntőségét és tekintélyét. Ez a rendelet megváltoztatta és kiegészítette az állami levéltári fondra vonatkozó 1941 évi rendeletet, világosan ós pontosan meghatározta a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának célját és jelentőségét, annak állományába tartozó dokumentumok összetételét, levéltári megszervezésük formáit, a levéltári Főigazgatóság és a szövetségi köztársaságok levéltári szerveinek kiszélesitett jogkörét, a dokumentumanyag állandó megőrzés, illetve kiselejtezés céljára történő válogatásának elveit, végül a nép érdekében történő dokumentumfelhasználás útjait és formáit. A Levéltári Főigazgatóságról szóló rendelet lehetővé tette a levéltárügy nagy hiányosságainak kijavitását, valamint azt, hogy határozottabban felvethessük az uj levéltári raktárak építésének, a minisztériumi ós főhatósági irattár rendbeszedésének, végül a szovjet levéltárügy minden területére kiterjedően a tudományos színvonal emelésének szükségességét. A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjára vonatkozó rendeletnek megfelelően 1959 július 24-én uj rendelet jelent meg a Levéltári Főigazgatóságról is. Ez a rendelet az előző, 1940 évi rendelethez képest fejlődést jelentett. Többek között nagyobb hatáskört és jogokat biztositott a Levéltári Főigazgatóságnak,hangsúlyozta a levéltári intézmények munkájának tudományos jellegét. A Levéltári Főigazgatóság 1960 folyamán a Minisztertanács hatáskörébe került. Ez annak a ténynek elismerése volt, hogy a Levéltári Főigazgatóság - különösen az utóbbi években - ugy működött, mint olyan összszövetségi jellegű intézmény, amelynek tevékenysége az ország összes főhatóságait, szervezeteit és hivatalait érintette. A Levéltári Főigazgatóság átszervezése hatással volt a szövetségi köztársaságok levéltári intézményeinek helyzetére. Az Azerbajdzsán, Belorusz, Észt, Grúz, Kazah, Kirgiz, Litván, Tádzsik, Türkmén, Ukrán és üzbég Szövetségi Szocialista Köztársaságok minisztertanácsi rendeletet hoztak a köztársasági levéltári szervek átszervezéséről. Az Észt, Litván, Tádzsik és Türkmén szocialista köztársaságok levéltári osztályait levéltári igazgatóságokká szervezték át. A köztársasági levéltári szervek jogköre jelentősen megnövekedett. Többségükben felemelték a levéltári szervek dolgozóinak létszámát. A Minisztertanács június 28-i rendelete elismeri, hogy a Levéltári Főigazgatóság összövetségi szerv, amely a levéltárügy tudományos és szervezeti-módszertani irányitását az egész országra kiterjedően végzi. Közvetlen rendelkezése alá tartoznak a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának mint azon dokumentumanyagai, amelyeket a szovjetunió központi állami levéltárai őriznek, a köztársaságok, határterületek,- területek, körzetek, városok állami levéltáraiban őrzött anyagok felett pedig a szövetségi köztársaságok levéltári szervei utján rendelkezik. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóság számára hivatalosan biztositott széles jogkör arra kötelezi a Főigazgatóság és más levéltári szervek munkatársait, hogy munkájuk szervezeti és tudományos szempontból egyaránt magas szinvonalú legyen. Mint ismeretes, az Állami Levéltári Fondról szóló 1958 évi rendelet jogot ad a levéltári intézményeknek arra, hogy befolyást gyakoroljanak a kormány speciális rendelkezései alapján létesült archívumokra. Ez a jog most kiszélesült. A Levéltári Főigazgatóságnak joga van eldönteni azt, hogy milyen időpontban és