Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 6 ; tarozására és beszállítására, a kallódó levéltári anyagok felkutatásara és védelmére; egyébre nem futotta idejéből, a bekövetkezett ellenforradalom a levéltári területen is megsemmisítette a Tanácsköztársaság vívmányait. A levéltárügy pangását az 1945 előtti időszakban nézetem szerint az okozta, hogy még a haladó polgári gondolatok sem tudtak érvényesülni a levéltárügyet illetően: 1945-ig inkább feudális szemmel néztek a magyar levéltári anyagra, Nem egy magyar levéltáros, ha 1945 előtt a multat Valóban feltáró, a magyar nép elnyomását leleplező anyagot akart nyilvánosságra hozni, kiérdemelte a rebellis és később a kommunista jelzőt. Azt tartották jó levéltárnak ezidóben, amelyik hallgat. 1945 - 1950

. A magyar levéltárosok 1945-ben nem mindjárt ébredtek annak tudatára, hogy történelmünk uj korszaka alapvető változásokat kell, hogy hozzon levéltári szervezetünkben, és a levéltári feladatok felfogásában is. E korszakban még nem voltak birtokunkban az alapvető szovjet levéltári szakkönyvek (Csernov könyve] 1952-ben, Mityajev és Knyazev könyve 1954-ben került hazánkba)'. Az alapvető, 1918 évi úgynevezett lenini dekrétum, mely először mondja ki az egységes állami fond elvét, ugyan ismeretes volt az 1950 évi 29-es, levéltárügyet szabályozó törvényerejű rendelet alkotói elótt, de megértéséhez hiányzottak az alapvető feltételek. Ma már a szovjet levéltári szakfolyóiratok rendszeresen járnak, az 1958-ban megjelent "A levéltárügy elmélete és gyakorlata" cimü szojvjet levéltári kézikönyv megjelenése után pár héttel kezünkben volt. Ma már tudjuk, hogy a levéltárügy szocialista felfogása kiterjeszti a levéltári anyag fogalmát és a feladatok Jcörét. Minden hivatalnál, intézménynél, vállalatnál, üzemnél, családnál, kimagasló egyéniségnél keletkező iratot az egységes állami fond tartozékának tekint, vagyis levéltári anyagnak, azonkivül bevonja a levéltárak gyűjtőkörébe a fényképeket, a hiradó filmeket, a gramofonlemezeket, a magnetofon szalagokat, a levéltárak feladataivá teszi nemcsak a történettudomány, hanem a népgazdaság szolgálatát is, a levéltárakat az oktatás és népmüvelés ügyének szolgálatába állítja, agitatív politikai feladatokat tüz ki a levéltárosok elé. Természetesen kötelezőek a levéltárosok számára a forradalmi éberség szabályai is.